1831. évi kolerajárvány Békés megyében
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „ Battonya Művelődési könyvtár A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olva…”) |
a (Kép feltöltése) |
||
| (42 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | [[Fájl:BcsKolerajarvany emlekmu 2020.JPG|bélyegkép|300px|Az áldozatok emlékműve]] | |
| - | + | == Története == | |
| + | A [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át lehetett átjárni a ligetbe. | ||
| + | |||
| + | Az [[1831|1831-es]] nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk.Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. | ||
| + | A kolerajárvány [[1831]]. [[július 25.|július 25-én]] kezdődött, és [[szeptemer 6.|szeptember 6-án]] ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. | ||
| + | Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona [[1831]] augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. | ||
| + | |||
| + | Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között [[1831]]. [[július 17.|július 17-én]] Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | |||
| + | Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű. | ||
| + | |||
| + | <gallery> | ||
| + | Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg|Az emlékmű környezete | ||
| + | Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|Az emlékmű távolról | ||
| + | Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|Az emlékmű közelről | ||
| + | </gallery> | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | * [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról] | ||
| + | * [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496 Leírás a járványról- M.E.K.] | ||
| + | * [http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm Klauzár Társaság cikke a koleráról] | ||
| + | * [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html Szórólap a kolerajárvány emlékére] | ||
| + | * [http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf Orvostörténeti könyvek] | ||
| + | |||
| + | A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak. | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozás == | ||
| + | * [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Járványok]] | ||
A lap jelenlegi, 2020. április 1., 15:39-kori változata
Tartalomjegyzék |
Története
A Széchenyi liget a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át lehetett átjárni a ligetbe.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk.Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.
Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
Képgaléria
Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű.
 Az emlékmű környezete |
 Az emlékmű távolról |
 Az emlékmű közelről |
Források
- Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról
- Leírás a járványról- M.E.K.
- Klauzár Társaság cikke a koleráról
- Szórólap a kolerajárvány emlékére
- Orvostörténeti könyvek
A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.
Külső hivatkozás
- [1] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala
