1831. évi kolerajárvány Békés megyében

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2020. április 1., 15:39-kori változata

Az áldozatok emlékműve

Története

A Széchenyi liget a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át lehetett átjárni a ligetbe.

Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk.Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.

Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

Képgaléria

Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű.

Az emlékmű környezete

Az emlékmű távolról

Az emlékmű közelről

Források

• Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról
• Leírás a járványról- M.E.K.
• Klauzár Társaság cikke a koleráról
• Szórólap a kolerajárvány emlékére
• Orvostörténeti könyvek

A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.

Külső hivatkozás

• [1] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala