Szabad Olga (1924–2004)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kép méretének megnövelése)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[Belső hivatkozás]]könyvtáros
+
könyvtáros
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Szabad_Olga.jpg|bélyegkép|400px|Szabad Olga olvasóval beszélget]] Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.
+
[[Fájl:Szabad_Olga.jpg|bélyegkép|400px|Szabad Olga olvasóval beszélget]]
 +
[[Fájl:Szabad Olga sirja.jpg|bélyegkép|400px|Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben]]
 +
 
 +
Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.
Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.  
Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.  
9. sor: 12. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''[[1949|1949-ben]] kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban''' mint társadalmi munkás, [[1951|1951-ben]] nevezték ki könyvtárosnak. [[1952|1952-től]] a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, [[1953|1953-től]] pedig a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtárban]] folytatta munkáját. Közben [[1952]]‒[[1953]]-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán '''elvégezte a könyvtár szakot'''. '''[[1973|1973-ig]] volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában''', először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. [[1973]] és [[1979]] között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. [[1980|1980-tól]] '''iskolai könyvtárakban dolgozott''', először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, '''majd [[1987|1987-től]] a Belvárosi Általános Iskolában'''.
+
'''[[1949|1949-ben]] kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban''' mint társadalmi munkás, [[1951|1951-ben]] nevezték ki könyvtárosnak. [[1952|1952-től]] a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, [[1953|1953-től]] pedig a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtárban]] folytatta munkáját. Közben [[1952]]‒[[1953]]-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán '''elvégezte a könyvtár szakot'''. '''[[1973|1973-ig]] volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában''', először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. [[1973]] és [[1979]] között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. [[1980|1980-tól]] '''iskolai könyvtárakban dolgozott''', először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, '''majd [[1987|1987-től]] a Belvárosi Általános Iskolában'''.
Éveken át '''több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett''', [[1961]]‒[[1962]]-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. '''[[1966|1966-ban]] alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének.''' Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.
Éveken át '''több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett''', [[1961]]‒[[1962]]-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. '''[[1966|1966-ban]] alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének.''' Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.
-
Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár '''számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez''', a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. [[1961|1961-ben]] az ő összeállításában jelent meg a ''Békéscsaba ipari kistükre'' című irodalomjegyzék. [[1965|1965-tól]] folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a [[Békési Élet]] számára ''Békés megye az országos sajtó tükrében'' című repertóriumát. [[1983]]‒[[1987]] között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. '''Szakmai írásai''' a Békési Életben, a Körösmenti Honismereti Közleményekben és a Könyvtári jegyzések című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a [[Békés Megyei Népújság]] és a [[Békés Megyei Hírlap]]. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.
+
Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár '''számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez''', a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. [[1961|1961-ben]] az ő összeállításában jelent meg a ''Békéscsaba ipari kistükre'' című irodalomjegyzék. [[1965|1965-tól]] folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a ''[[Békési Élet]]'' számára ''Békés megye az országos sajtó tükrében'' című repertóriumát. [[1983]]‒[[1987]] között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. '''Szakmai írásai''' a ''Békési Élet''ben, a ''Körösmenti Honismereti Közlemények''ben és a ''Könyvtári Jegyzések'' című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' és a ''[[Békés Megyei Hírlap]]''. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
20. sor: 23. sor:
== Publikációi (válogatás) ==
== Publikációi (válogatás) ==
-
* Szabad Olga: Békéscsaba ipari kistükre : irodalomjegyzék a műszaki irodalom népszerűsitésére. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Szabad Olga: Békéscsaba ipari kistükre : irodalomjegyzék a műszaki irodalom népszerűsitésére. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. összegyűjt.: Szabad Olga és munkacsop. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. összegyűjt.: Szabad Olga és munkacsop. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jegyzet Diehl Gaston Picasso-könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 11. szám (1968. január 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jegyzet Diehl Gaston Picasso-könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 11. szám (1968. január 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gogol: Egy őrült naplója. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 152. szám (1973. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gogol: Egy őrült naplója. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 152. szám (1973. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
68. sor: 71. sor:
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 161. szám (1993. július 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 161. szám (1993. július 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 195. szám (2004. augusztus 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 195. szám (2004. augusztus 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csobai László: Könyvtárosok Békésben. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : MKE Békés Megyei Szerv., 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Csobai László: Könyvtárosok Békésben. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : MKE Békés Megyei Szerv., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Vass Márta: Arcok közelről. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 39. szám (1981. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass Márta: Arcok közelről. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 39. szám (1981. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bencsik Máté: Kitüntetett népművelő. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 205. szám (1969. szeptember 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bencsik Máté: Kitüntetett népművelő. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 205. szám (1969. szeptember 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap jelenlegi, 2021. március 30., 17:50-kori változata

könyvtáros

Tartalomjegyzék

Élete

Szabad Olga olvasóval beszélget
Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben

Szabad (Koffler) Olga 1924. május 30-án született Hajdúhadházon. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.

Az 19481949-es tanévben a Színművészeti Főiskola hallgatója volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett könyvtáros.

Szabad Olga nyolcvanéves korában, 2004. július 24-én hunyt el. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.

Munkássága

1949-ben kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban mint társadalmi munkás, 1951-ben nevezték ki könyvtárosnak. 1952-től a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, 1953-től pedig a Békés Megyei Könyvtárban folytatta munkáját. Közben 19521953-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán elvégezte a könyvtár szakot. 1973-ig volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában, először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. 1973 és 1979 között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. 1980-tól iskolai könyvtárakban dolgozott, először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, majd 1987-től a Belvárosi Általános Iskolában.

Éveken át több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett, 19611962-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. 1966-ban alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének. Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.

Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez, a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. 1961-ben az ő összeállításában jelent meg a Békéscsaba ipari kistükre című irodalomjegyzék. 1965-tól folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a Békési Élet számára Békés megye az országos sajtó tükrében című repertóriumát. 19831987 között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. Szakmai írásai a Békési Életben, a Körösmenti Honismereti Közleményekben és a Könyvtári Jegyzések című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a Békés Megyei Népújság és a Békés Megyei Hírlap. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.

Díjak, kitüntetések

Publikációi (válogatás)

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök