Város, uradalom, vár
A BékésWiki wikiből
(Szócikk létrehozása) |
(Kiegészítés: kiadói és lelőhely adatok) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből | + | '''Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből''' |
| - | Szerkesztők: Héjja Jukianna Erika, Erdész Ádám | + | '''Szerkesztők:''' Héjja Jukianna Erika, [[Erdész Ádám]] |
| + | |||
| + | '''Kiadó:''' Gyula Város Önkormányzata | ||
| + | |||
| + | '''Megjelenés:''' Gyula : Önkormányzat, 2017 | ||
| + | |||
| + | '''Lelőhely:''' Békés Megyei Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára | ||
| - | |||
== Ismertető == | == Ismertető == | ||
| - | [[Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg|bélyegkép|Város, urdalom, vár kötet borítója]]Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár 1566. évi ostromáról szóltak. | + | [[Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg|bélyegkép|Város, urdalom, vár kötet borítója]]Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár [[1566]]. évi ostromáról szóltak. |
| - | Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát Blazovich László írása nyitja A szerző teoretikus igényű elemzésében | + | Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát '''Blazovich László''' írása nyitja. A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori [[Gyula|Gyulát]]. '''Kenyeres István''' sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. [[Csepregi Zoltán]] a gyulai uradalom [[1500]]-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy [[Branderburgi György őrgróf]] gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. '''Őze Sándor''' Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. '''Dusnoki-Draskovich József''' tanulmánya [[Gyula]] [[1566]]-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. '''Bai Zoltán Péter''' [[Gyula]] visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. '''Oross András''' pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával [[Gyula]] és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat '''Liska Andrásnak''' a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában [[Gyula]] városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat. |
[[Kategória:Békés megyei kiadványok]] | [[Kategória:Békés megyei kiadványok]] | ||
A lap jelenlegi, 2018. január 6., 22:09-kori változata
Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből
Szerkesztők: Héjja Jukianna Erika, Erdész Ádám
Kiadó: Gyula Város Önkormányzata
Megjelenés: Gyula : Önkormányzat, 2017
Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Ismertető
Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát Blazovich László írása nyitja. A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori Gyulát. Kenyeres István sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. Csepregi Zoltán a gyulai uradalom 1500-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy Branderburgi György őrgróf gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. Őze Sándor Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. Dusnoki-Draskovich József tanulmánya Gyula 1566-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. Bai Zoltán Péter Gyula visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. Oross András pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával Gyula és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat Liska Andrásnak a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában Gyula városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat.
