Kastélypark (Póstelek)
A BékésWiki wikiből
(Mondat áthelyezése a bevezető részből a történeti részhez.) |
a (Pósteleki kastély belső hivatkozása) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== A kastélypark története == | == A kastélypark története == | ||
| - | A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta. | + | [[Fájl:Posteleki kastelypark.JPG|bélyegkép| A kastélyrom a homlokzata felől és a park egy része.]]A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta. |
| - | Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki | + | Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki Póstelek!” szlogennel. |
== A park növényzete == | == A park növényzete == | ||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| - | * [[ | + | * [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim-kastély]] |
* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]] | * [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 24., 15:08-kori változata
.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része.
Tartalomjegyzék |
A kastélypark története
Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki Póstelek!” szlogennel.
A park növényzete
A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.
A park állatvilága
A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb. A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.
A barokk-kert
A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszómedence volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be. A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.
A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.
Képgaléria
Lásd még
Források
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
- Domokos Tamás - Kertész Éva - Réthy Zsigmond : Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In : Natura bekesiensis. Békéscsaba : 2002. 54 p. Lelőhely:Gerlai Általános Művelődési Központ, Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba
- Jakab Ágnes : A természet szeretetére való nevelés Gerlán. Békéscsaba : 2003. 15-17 p. (szakdolgozat). Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
Kapcsolódó irodalom
- Fajmegőrzési tervek : Dobozi pikkelyes csiga. KvVM Természetvédelmi Hivatal, Bp. : 2004. [online] In. Temészetvédelem.[2011.11.23.]
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
Külső hivatkozások
- postelek.com (honlap)
- Pósteleki Wenckheim kastély. [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]
