Túzokrezervátum (Dévaványa)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Videó beillesztése + bevezető rész módosítása + alfejezetek sorrendjének megváltoztatása)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím:  ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''':  +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]]  
+
[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím:  ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''':  +36 (66) 483083 ]]  
-
A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot.  
+
'''[[Dévaványa]]''' és környékének kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Dévaványa műúton és vasúton is megközelíthető (Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon). Az országos kék-túra útvonala is érinti Dévaványát. '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504.  
-
== A túzok ==
 
-
 
-
A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a  Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.
 
-
 
-
=== Védettsége Magyarországon ===
 
-
 
-
Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.
 
-
 
-
=== Az egyedek száma ===
 
-
 
-
A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.
 
== A Dévaványai Túzokrezervátum ==
== A Dévaványai Túzokrezervátum ==
20. sor: 9. sor:
A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
-
A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.
+
A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A '''Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja''' április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.
-
 
+
=== Feladata ===
=== Feladata ===
31. sor: 19. sor:
1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
 +
== A túzok ==
 +
 +
A '''túzok''' a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a '''Körös-Maros Nemzeti Park''' része. Ugyanakkor a  Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.
 +
 +
Hazánkban 1970-től számít '''védett állatnak''' a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.
 +
 +
A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.
== Más élőlények a területen ==
== Más élőlények a területen ==
36. sor: 31. sor:
A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj.  
A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj.  
Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások  során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.
Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások  során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.
 +
 +
== Bemutató film ==
 +
 +
* {{#ev:youtube|Io4d1VEAMzE}}
 +
 +
Film forrása: http://www.youtube.com/watch?v=Io4d1VEAMzE
== Lásd még ==
== Lásd még ==
 +
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)
== Források ==
== Források ==
-
* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)
+
 
-
* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)  
+
* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
 +
* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)  
* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:  
* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:  
-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására
-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására
-
-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága )  
+
-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület(Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas )    
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)
+
 
-
* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )
+
* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)
-
* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )
+
* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
-
* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )
+
* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
-
* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)
+
* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
 +
* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
 +
* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)

A lap jelenlegi, 2012. május 23., 13:42-kori változata

A rezervátum nyitva tartása:Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig, Kapcsolat: Cím: 5510 Dévaványa, Réhely major, Telefon: +36 (66) 483083

Dévaványa és környékének kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Dévaványa műúton és vasúton is megközelíthető (Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon). Az országos kék-túra útvonala is érinti Dévaványát. Koordináták: 47.081476, 20.933504.


Tartalomjegyzék

A Dévaványai Túzokrezervátum

Elhelyezkedése, területe

A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti. A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.

Feladata

A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.

Túzok-mentőállomás

1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.

A túzok

A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.

Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.

A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.

Más élőlények a területen

A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.

Bemutató film

Film forrása: http://www.youtube.com/watch?v=Io4d1VEAMzE

Lásd még

Források

-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület(Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas )


Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök