Réthy Lipót (1817–1903)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (+ kategória) |
|||
| (4 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte. | Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte. | ||
| - | Rövidesen a | + | Rövidesen a Schlotterbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: ''„emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…”'' (Forrás alfejezet: Szabó F. 21-22.o) <br> |
Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája. | Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája. | ||
== '''Szarvasi nyomda''' == | == '''Szarvasi nyomda''' == | ||
| - | Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, | + | Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, ugyanakkor Szarvas a megye második legnépesebb városának számított. |
Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában. | Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában. | ||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
=== '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' === | === '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' === | ||
| - | Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: ''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' (Forrás alfejezet: Réthy L. XIX.3.)<br> | + | Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: ''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' (Forrás alfejezet: Dr. Réthy L. XIX.3.)<br> |
Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült. | Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült. | ||
=== '''''Az utolsó évek''''' === | === '''''Az utolsó évek''''' === | ||
| - | A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált | + | A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált. Visszatérte után ugyan kisebb megrendeléseket kaptak, a zaklatások, házkutatások nem maradtak el. Az 1850-es évek közepén azonban Lipót felújította a nyomdát, s 1854-ben gyorssajtót állított fel. A kiadványok tekintetében is bővült a repertoárja: a főként egyházi munkák mellé kalendáriumok, drámák, álmoskönyvek megjelentetése társult. |
A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött. | A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött. | ||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább. | Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább. | ||
| - | + | Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el. | |
| 63. sor: | 63. sor: | ||
| - | [[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: Szarvas]] | + | [[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] |
| + | [[Kategória: Szarvas]] | ||
| + | [[Kategória:Réthy család]] | ||
| + | [[Kategória: személyek]] | ||
| + | [[Kategória: 1848/49]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 11., 07:17-kori változata
Réthy Lipót (eredeti nevén Schlotterbeck Leopold; Szarvas, 1817. október 22. – Arad, 1903. július 23.) Békés megye első nyomdájának alapítója. A szarvasi officinájával az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt. Később a sorozatos zaklatások, meghurcoltatások miatt Aradra települt át, ahol haláláig nagyhírű nyomdavállalatot épített ki.
Tartalomjegyzék |
Tanulóévek
Lipót édesapja, Schlotterbeck Kristóf Bécsből költözött 1805-ben Szarvasra, ahol boltot nyitott; édesanyja, Ščarski Rozália szülésznő volt. Lipót már Szarvason született, de sajnos mindkét szülőjét hamar, az 1830-as években elvesztette.
Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.
Rövidesen a Schlotterbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: „emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…” (Forrás alfejezet: Szabó F. 21-22.o)
Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.
Szarvasi nyomda
Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, ugyanakkor Szarvas a megye második legnépesebb városának számított.
Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában. A nyomda már az induláskor jól felszerelt volt, sőt minden valószínűség szerint az elhúzódó engedélyezés miatt előbb készen állt minden a munkára. Nyomtatványaihoz az ekkor divatos angolos-franciás, ma úgynevezett Antiqua családból származó betűket használta. Mindez előrevetíti, hogy az ízléses kiadványok nagy odafigyeléssel készültek. Utóbbit az is bizonyítja, hogy a nyomtatványokat impresszummal, a nagyobb terjedelműeket pedig évszámmal is ellátta Réthy.
Miután ekkoriban már a mezőberényi evangélikus gimnázium Szarvasra költözött, így a szerzők közt több tanárral is találkozhatunk. Emellett a Bolza család és a vármegye megrendeléseiből tartotta fenn magát a nyomda. Ráadásul a népesség összetétele miatt a magyar mellett nagy számban jelentetett meg szlovák, német, latin nyelvű munkákat is.
Pár hónappal a megnyitást követően azonban elkezdődtek az 1848-49-es események, melyekben a nyomda oroszlánrészt vállalt.
1848-49-es forradalom és szabadságharc
Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: „A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.” (Forrás alfejezet: Dr. Réthy L. XIX.3.)
Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.
Az utolsó évek
A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált. Visszatérte után ugyan kisebb megrendeléseket kaptak, a zaklatások, házkutatások nem maradtak el. Az 1850-es évek közepén azonban Lipót felújította a nyomdát, s 1854-ben gyorssajtót állított fel. A kiadványok tekintetében is bővült a repertoárja: a főként egyházi munkák mellé kalendáriumok, drámák, álmoskönyvek megjelentetése társult.
A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött.
Rövid gyulai idő
A gyulai nyomdát 1856. június 18-án nyitotta meg, s 1858 októberében szűnt meg. Ezalatt több igényes munka is kikerült innen, azonban nem volt elegendő számú megrendelés, így Réthy rövid idő alatt továbbállt Aradra.
Aradon
Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább.
Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.
Lásd még
Forrás
- Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? I. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.07-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [1] (Látogatva: 2012. 03.20.)
- Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? II. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.14-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [2] (Látogatva: 2012. 03.20.)
- Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908. - digitalizált változat: [3] (Látogatva: 2012.04.01.)
- Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged
- Szabó Ferenc, Elek László (szerk.): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844-1858. Békéscsaba : Rózsa Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, 1977 [!1978]. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged
Kapcsolódó irodalom
- Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged
