Sárkány János (1820–1895)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == Sárkány János '''1820. november 12-én született''' a Pest vármegyei '''Dunaegyházán''', édesapja Sárkán…”)
a (Képek feltöltése)
 
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Kiskoros Petofi szulohaz.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza]]
 +
[[Fájl:Kiskoros Petofi szobor.jpg|bélyegkép|300px|A kiskőrösi Petőfi-szobor]]
Sárkány János '''[[1820]]. [[november 12.|november 12-én]] született''' a Pest vármegyei '''Dunaegyházán''', édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József.
Sárkány János '''[[1820]]. [[november 12.|november 12-én]] született''' a Pest vármegyei '''Dunaegyházán''', édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József.

A lap jelenlegi, 2023. március 1., 13:26-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza
A kiskőrösi Petőfi-szobor

Sárkány János 1820. november 12-én született a Pest vármegyei Dunaegyházán, édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József.

Sárszentlőrincen, Aszódon és Selmecbányán tanult, Sárszentlőrincen és Aszódon Petőfi Sándor diáktársa volt. Petőfi 1836. január 23-án Sárkány Jánosnak címezte az első ismert prózai alkotását. Az Aszódon kelt levélben a „Professzor uram” Koren Istvánt jelöli. Pozsonyban teológiai tanulmányokat folytatott. 18421843-ban a jénai egyetemen tanult.

1846. június 28-án megházasodott Kiskőrösön, Esztergályi Amáliával házasodott össze. Négy gyermekük született, Jenő iskolaigazgató, Ilma (Szluika Mihályné), Dezső és Emil lelkészek.

Sárkány János 1895. június 18-án hunyt el Szarvason. Június 20-án a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányai után nevelőnek állt, a gróf Zay családnál nevelősködött.

1845-ben felszentelték, az édesapja mellett lett segédlelkész a pilisi egyháznál. Ugyanettől az évtől a kiskőrösi egyháznál szolgált. Közzétette Petőfi Sándor anyakönyvi bejegyzését, ezzel eldöntötte a költő születési helyének a kérdését. Felkutatta Petőfi szülőházát, melynek homlokzatán 1861-ben Ivánka Imre országgyűlési képviselővel avatott emléktáblát. 1861-ben Aszódon lett lelkész, a Podmaniczky család baráti köréhez tartozott. A pesti egyházmegye körlelkésze, később főesperese volt.

1868-ban, Haviár Dániel halála után elfoglalta a lelkészi állást a szarvasi egyháznál. A békési esperesség főesperese, a bányai egyházkerület főjegyzője volt. Szerepet vállalt a bányai egyházkerület özvegy-árva gyámintézetének felállításában, az alapszabályainak kidolgozásában. A szarvasi takarékpénztár alapító tagja, s elnöke volt. 1872 és 1878 között a békési egyházmegye esperesi tisztségét viselte. A szarvasi főgimnázium főiskolai tanácsának elnökségi tagja volt. Haláláig az egyházmegyei számvevőszék elnöki tisztségét viselte. Lelkészi működésének 50. évfordulója alkalmából a lelkésztársa, Achim Ádám esperes szervezett ünnepséget a tiszteletére.

Írásai a Vasárnapi Ujságban, a Családi Lapokban, a Kétgarasos Ujságban, a Nővilágban, a Képes Ujságban, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök