Vajda Péter (1808–1846)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2023. február 8., 10:50-kori változata

költő, újságíró, pedagógus

Élete

Vajda Péter

Vajda Péter-mellszobor

Vajda Péter 1808. január 20-án született a Veszprém megyei Vanyolán. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.

1819-től a soproni evangélikus gimnáziumban tanult, figyelme az angol és német nyelvű irodalom és tudomány felé fordult. 1826-ban távoznia kellett, miután a diákok szabadságáról elmélkedett, és felszólalt a büntetések ellen. Tanulmányait a győri akadémián folytatta. Győrben házitanítóként alkalmazták, sokat kirándult. 1828-tól orvosi tanulmányokat végzett Pesten, a természettudományok mellett az irodalom érdekelte. Társai körében népszerűvé tette a piros nyakkendő viselését. Orvosi diplomát nem szerzett, 1831-ben távozott – feltételezhetően egy tiltakozó diákmozgalomban való szerepvállalása miatt.

1836-ban megházasodott, Papp Katalint vette feleségül.

Vajda Péter 1846. február 10-én hunyt el Szarvason. A szarvasi evangélikus Ótemetőben helyezték örök nyugalomra. Petőfi Sándor búcsúverset írt Vajda Péter halálára, „a természet leghívebb fiának”, a „függetlenség hősének” nevezte a költőt. Síremlékét 1861-ben állították.

Munkássága

Első versei 1831-ben a Koszorú, cikkei a Hasznos Mulatságok (a Hazai és Külföldi Tudósítások kulturális melléklete) című lapokban jelentek meg. 1833-tól utóbbi társszerkesztőjeként dolgozott. Kezdetben Uzdi Gyula, majd Bogárdy és Darázsy álnéven is írt. Költeményeiben a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a testvériséghez, az igazsághoz és a joghoz kapcsolódó, radikális eszmék jelennek meg. A költemények mellett regények, elbeszélések, útleírások köthetők a nevéhez.

Első tanulmányát 1832-ben Nemzetiség címmel a Tudományos Gyűjteményben közölte. 1834-től szépprózai műveket is írt, első regénye A legszebb lány címmel jelent meg. A Vajkoontala című elbeszélés közönségsikert hozott a számára.

1834-ben külföldi ismeretterjesztő lapok mintájára Lipcsében elindította a Garasos Tár című lapot, melynek szerkesztője, a cikkek szerzője és fordítója volt. Az ismeretterjesztő folyóiratnak három hónap alatt 12 lapszáma jelent meg. Lipcse után tanulmányúton járt Angliában, Hollandiában és Itáliában. Hazatérte után a Rajzolatok c. laphoz, majd az Athenaeumhoz került. 1838-ban ismét a Hasznos Mulatságok folyóiratnál dolgozott, majd Kunoss Endre és Sztancsics (Táncsics) Mihállyal elindították a Természet c. folyóiratot, valamint a Lombok nevet viselő irodalmi mellékletet. 1835–1840 között az Auróra, a Kritikai Lapok, a Társalkodó munkatársa volt. 1840-ben Vahot Imre és Erdélyi János társaságában szerepet vállalt a Nemzeti Almanach Társaság megalapításában, 1846-ig szerkesztette az Almanach-sorozatot. 1841-ben kinevezték a Világ című lap felelős szerkesztőjének. 1841-től a Pesti Hírlap is közölte írásait. Cikkeiben a haza, a szabadság, az egyenlőség, az egyenjogúság, a jövő megalapozásának eszméi jelentek meg. Gondolatai Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra is hatottak.

Vajda Péter a pesti közélet aktív szereplője volt. 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1841-ben a Kisfaludy Társaság tagja, 1841-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat titkára, 1842-ben az Iparegyesület jegyzője lett. A Magyar Drámaíró Egyesület szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.

Tanári pályáját az 1840-es évek elején a budapesti evangélikus gimnázium segédtanáraként kezdte. 1842-ben ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. Képes Ábéczé). 1843-ban kinevezték a szarvasi főgimnázium igazgatójának. Szarvason több reformot bevezetett (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Figyelmet fordított a testi nevelésre: bevezette a gimnasztikát és az úszást, Aradi úszómester címmel megírta az első magyar nyelvű úszótankönyvet. Hívására Ballagi (Bloch) Mór teológus, nyelvész és Greguss Ágost irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium országos hírnévre tett szert. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. 1844–1845-ben az Életképek irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.

Válogatott írásai

• A legszebb leány (tréfás elbeszélések, 1834)
• A nap szakaszai (költeményes festések, 1834)
• A szépítés mestersége (útmutatás, 1835)
• A tapasztalt méhészgazda (oktatás, 1835)
• Magyar nyelvtudomány (1835)
• Pesti levelek 1–2. kötet (1835–1837)
• Joguz, vagy a honkeresők (tragédia, 1836)
• Növénytudomány (magyar-latin füvésznyelv, 1836)
• Tárcsai Bende (regény, 1837)
• Vajkoontala (novella)
• Az aratás (novella)
• Dalhon I–IV. füzet (prózaversek, 1839–1844)
• Vajda Péter magyar nyelvtana (magyar–német, 1840)
• Az éj fija (novella, 1841)
• A Pesti Protestans Fő-iskola terve (1843)
• Utazás a hazában (útleírás, 1843)
• Nemzeti ábéczé (olvasókönyv, é.n.)
• Buda halála (szomorújáték, 1867)
• Dalhon (válogatás, 1906)
• Erkölcsi beszédek (1931)
• Költemények prózában és más írások (1958)
• Vajda Péter válogatott művei (1972)

Emlékezete

• 1846-ban a Bakony egyik kilátóját és a Budai-hegyek egyik bércét nevezték el róla.
• Dunaiszky Lőrinc 1856-ban készített Vajda Péter-szobraiból egy a szarvasi gimnáziumba, egy másik az Akadémiára került.
• Nevét 1898-ban a szülőháza falán, 1971-ben a vanyolai iskola falán elhelyezett emléktáblákon örökítették meg.
• A szarvasi gimnázium 1930-ban, a vanyolai iskola 1961-ben, a szarvasi Művelődési Központ 1963-ban, a budapesti Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola 1996-ban felvette Vajda Péter nevét.
• Vajda Péter erkölcsi beszédeinek kéziratát a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége jelentette meg 1931-ben.
• A Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre 1963-ban megalapította a Vajda-emlékdíjat. A kitüntetett tanulók nevét a Vajda-emlékserlegen örökítik meg.
• Szarvason (Csepregi Zoltán, 1976) és Vanyolán (Tarr István, 1961) egy-egy mellszobor őrzi az emlékét.
• 1988-ban Vanyolán felavatták a Vajda Péter emlékházat.
• 1995-ben létrehozták a Szarvasi Vajda Péter Alapítványt.
• 2002-ben, a szarvasi gimnázium alapításának 200. évfordulója alkalmából emlékérem (Lebó Ferenc győri mester alkotása) és emléktábla (Lestyán-Goda János szarvasi szobrászművész) készült a tiszteletére.
• 2022-ben a szarvasi gimnázium falán felavatták a Vajda Péter portréjával ellátott emléktáblát.
• Szarvason, a nevét viselő gimnáziumban Vajda-napot rendeznek.
• Utcát neveztek el róla Budapesten, Szarvason és Vanyolán.

Források

• A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988. 36–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: Newjsag.hu (Látogatva: 2022. 10. 14.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1914 (Látogatva: 2022. 10. 14.)

Kapcsolódó irodalom

• Elek László: Vajda Péter élete, irodalmi-közéleti tevékenysége, pedagógiai munkássága. Szarvas : Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk.: Tóth-Szöllős Mihály. Budapest : Ev. Sajtóosztály, 2002
• Hanzó Lajos: Vajda Péter, 1808–1846. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hegedűs András: Vajda Péter emlékezete. In: Köznevelés, 14. évf. 2. szám (1958. január 22.) (1958) 25–28. p.
• Hegedűs András: Vajda Péter pedagógiai nézetei. In: Pedagógiai Szemle, 8. évf. 4. szám (1958) 360–375. p.
• Kádár Zoltán: Vajda Péter. In: Természet Világa, 114. évf. 4. szám (1983. április 1.) 182. p.
• Kemény Gábor: Vajda Péter emléke… (1808–1846). In: Köznevelés, 2. évf. 8. szám (1946. április 15.) 11–12. p.
• Kerecsényi Zoltán: 205 esztendeje született Vajda Péter. In: Evangélikus Élet, 78. évf. 33–34. szám (2013. augusztus 18.) 6. p.
• Kováss Jánosné: Vajda Péter. In: Evangélikus Élet, 41. évf. 18. szám (1976. május 2.) 4. p.
• Költők a hírnév árnyékából : válogatás. Szerk. és az utószót írta Mezei Márta. Budapest : Unikornis, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lovász György: Vajda Péter (1808–1846). In: A Szarvasi Állami Vajda Péter Általános Gimnázium évkönyve 1962–63. tanév. Összeáll.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Ált. Gimn., 1963. 3–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Markó László et al.: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825–2002. Budapest : MTA Társadalomkut. Közp., 2003
• Nádor Jenő: Egy demokratikus nevelő centenáriuma. In: Embernevelés, 2. évf. 3–4. szám (1946. március 1.) 210–212.
• Nádor Jenő: Vajda Péter tanítványai között. In: Pedagógiai Szemle, 7-8. szám (1960. július–december) 649–652. p.
• Széchy Károly: Vajda Péter élete és művei. Budapest : Eggenberger, 1892
• Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tölgyesi József: Vajda Péter, a reformkor progresszív író-pedagógusa, tudósa emlékezete (1808–1846). In: Lapok Pápa Történetéből, különszám (2006) 1–7. p.
• Vajda Péter Tudományos Ülésszak. Budapest : TIT, 1971
• Vajda Péter. (1808–1846.) In: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 50. szám (1858. december 12.) 589–590. p.
• Vajda Péter: Vajda Péter művei. A vál., szöveggond. és a jegyzetek Mudra Viktória és Zákány Tóth Péter munkája. Budapest : Kortárs, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vajda Péter: Vajda Péter válogatott művei : halálának 125. évfordulója emlékére. Vál. és sajtó alá rend. Lukácsy Sándor. Veszprém : Veszprém M. Tcs., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Városunk, Szarvas : olvasókönyv kicsiknek és nagyoknak. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Önkormányzat, 2014. 108–109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vikol Katalin: Vajda Péter emlékezete. In: Magyar Nemzet, 39. évf. 16. szám (1983. január 20.) 4. p.

Külső hivatkozások

• Vajda Péter. In: Helyismeret.hu
• Vajda Péter. In: Magyar életrajzi lexikon
• Vajda Péter. In: Veszprém megyei kortárs lexikon