1831. évi kolerajárvány Békés megyében

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Tartalomjegyzék)
a (Kép feltöltése)
 
(24 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
                                   
+
[[Fájl:BcsKolerajarvany emlekmu 2020.JPG|bélyegkép|300px|Az áldozatok emlékműve]]
-
                                    ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''
+
== Története ==
 +
A [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át lehetett átjárni a ligetbe.
-
== '''Tartalomjegyzék''' ==
+
Az [[1831|1831-es]] nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk.Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
 +
A kolerajárvány [[1831]]. [[július 25.|július 25-én]] kezdődött, és [[szeptemer 6.|szeptember 6-án]] ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
 +
Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona [[1831]] augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.
-
[Története]
+
Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között [[1831]]. [[július 17.|július 17-én]] Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
-
[Kisfilm]
+
-
[Képgaléria]
+
-
[Lásd még]
+
-
[Kapcsolodó irodalom]  
+
-
[Külső hivatkozás]
+
-
== '''Története''' ==
+
== Képgaléria ==
-
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
+
-
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
+
-
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
+
-
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
+
-
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
+
-
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
+
-
== '''Kisfilm''' ==
+
Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű.
-
{{#ev:youtube|}}
+
<gallery>
 +
Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg|Az emlékmű környezete
 +
Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|Az emlékmű távolról
 +
Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|Az emlékmű közelről
 +
</gallery>
-
== Képgaléria  ==
+
== Források ==
 +
* [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról]
 +
* [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496 Leírás a járványról- M.E.K.]
 +
* [http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm Klauzár Társaság cikke a koleráról]   
 +
* [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html Szórólap a kolerajárvány emlékére]
 +
* [http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf Orvostörténeti könyvek]
 +
A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.
-
== '''Lásd még''' ==
+
== Külső hivatkozás ==  
 +
* [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala
-
 
+
[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]  
-
 
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
== '''Kapcsolódó irodalom''' ==
+
[[Kategória:Járványok]]
-
 
+
-
 
+
-
 
+
-
[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]
+
-
 
+
-
 
+
-
A fenti anyagok a                                    engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak
+
-
 
+
-
+
-
== '''Külső hivatkozás''' == ==
+
-
 
+
-
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/
+
-
 
+
-
http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm
+
-
 
+
-
http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html
+
-
 
+
-
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf
+

A lap jelenlegi, 2020. április 1., 15:39-kori változata

Az áldozatok emlékműve

Tartalomjegyzék

Története

A Széchenyi liget a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át lehetett átjárni a ligetbe.

Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk.Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.

Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

Képgaléria

Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű.

Az emlékmű környezete

Az emlékmű távolról

Az emlékmű közelről

Források

A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök