Kner Imre (1890–1944)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. május 19., 17:32-kori változata

nyomdász

Élete

Kner Imre

Kner Imre és Kner Imréné neve a Holokauszt Emlékművön

Kner Imre Exlibrise

Kner Imre 1890. február 3-án született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu 1830-ban telepedett le Békésszentandráson (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: Ilona, Lajos, Endre, Erzsébet és Albert.

1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd egy évet Aradon töltött. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904 szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdájába, aminek 1907-től műszaki vezetője lett.

Saját könyvtára nagyjából 8000 kötetből állt, szakkönyvtára több mint 1300 kötetet számlált. A könyvek nagy része német nyelvű volt. Figyelemmel kísérte a német sajtót, az érdeklődését felkeltő kiadványokat meg is vásárolta.

1917. április 29-én házasságot kötött Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont.

1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.

Munkássága

Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapján a 16 éves Kner Imre szignója látható. 1907-től a nyomda műszaki vezetője lett. Szerkesztette a Röpke Lapok című folyóiratot, vezette a nyomtatványraktárt. Az 1910-as évek derekától már ő irányította a nyomda könyvkiadó tevékenységét. Közben 1918-ban Gyomán jegyzői feladatokat is ellátott, 1919-ben pedig a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbizottságának Szellemi Termékek Országos Tanácsában is dolgozott.

1920 előtt adták ki a fametszeteket és illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozatot. 1920 és 1922 között jelent meg a Kner-klasszikusok 12 kötete, az Almanach, valamint ‒ a világirodalom legnagyobbjaival ‒ a 24 füzetes Monumenta Literarum című sorozat, melyet már Kner Imre tervezett. Kiadványaival már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták. 1926-ban jelent meg Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyve, ami Kner legsikeresebb rokokó tipográfiájú terméke lett. Kner 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, ezzel pedig elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. Az 1928 után megjelent Kner-könyveket már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelent meg 1932-ben a háromkötetes Goethe-antológia. 1935-ben elhunyt Kner Izidor, a Kner nyomda alapítója. A nyomda neve ezt követően Kner Izidor könyvnyomdája ‒ Kner Imre, Kner Endre lett. Kner Imre az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemondott valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírta A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.

Kner Imre számos hazai és külföldi nyomdászati társasággal állt kapcsolatban. Már 16 évesen belépett a Könyvnyomdászok Szakkörébe, amiben előadásokat tartott és cikkeket írt. 1923. január 21-én bekerült az abban az évben újjászerveződő Grafikus Művezetők Egyesületébe. 1923-tól már több tisztsége is volt a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületében, aminek élete végéig tagja maradt. 1927-ben a Magyar Bibliophil Társaság tagja lett, ahol többek között kezdeményezésére díjazni kezdték a legszebb könyveket. Cége a társaság több kiadványát megjelentette. 1927-ben levelező tagként beválasztották a Verein „Deutsche Buchkünstler”-be. A Kner-nyomda kiadványai jelen voltak a kölni sajtókiállításon. 1928-ban a megalakuló Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaság alelnökének választották. 1929-ben bekerült a Magyar Nyomdászok Társaságába, melynek az édesapja és több neves nyomdász is tagja volt. A Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete 1933-ban a grafikai művészet területén szerzett érdemei elismeréseként tiszteletbeli tagjává választotta. Kner nyomtatványokkal támogatta az „Atelier” iparművész növendék iskolát. A Magyar Werkbund alakuló ülésén az alelnöki tisztséget kapta meg, majd beválasztották az irodalmi bizottságba is. Vezető szerepet nem vállalt, de tagja lett a Magyar Bibliofilek Szövetségének. Szoros kapcsolatban állt a Fischfach-Ifjak csoporttal, számukra több alkalommal előadásokat tartott, valamint Gyomára is meghívta őket. Tagja volt a Vasárnapi Körnek (tagjainak munkája nyomdájában jelent meg), választmányi tagja az OMKE-nek. Több hazai és nemzetköri kiállítás megszervezésében részt vállalt. Előadásaival, publikációival a hazai és a külföldi szakmai színtéren is képviselte magát.

Díjak, kitüntetések

• 1996-ban megkapta a Gyomaendrőd Város posztumusz Díszpolgára címet.

Emlékezete

• Békéscsabán és Gyomaendrődön utcát neveztek el róla.
• A gyomaendrődi gimnázium a nevét viselte 1990 és 2014 között.
• 1982. szeptember 25-én Kner Izidor és Imre emlékkövet adtak át Gyomaendrődön, valamint megnyitották a Kner Nyomdaipari Múzeumot.
• 1987-ben Kner-kiállítás nyílt Kner Imre és az irodalom címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Bibliofiltársaság, a Kner Nyomda és Múzeum, a Békés Megyei Levéltár és a Munkácsy Mihály Múzeum szervezésében Budapesten.
• Gyomaendrődön emlékparkot alakítottak ki a Kner család előtt tisztelegve.

Források

• 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre. In: Memento70.blog.hu (Látogatva: 2014. 11. 20.)
• 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre. In: Print-publishing.hu (Látogatva: 2014. 11. 20.)
• A Kner Nyomdaipari Múzeum megnyitása Gyomaendrődön. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 226. szám (1982. szeptember 26.) 1. p. (Látogatva: 2017. 12. 21.)
• Haiman György A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882‒1944. Budapest : Corvina, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ki kicsoda Gyomaendrődön. Szerk.: Ágostonné Farkas Mária et al. Gyomaendrőd : Határ Győző Városi Könyvtár, 2017. 361‒368. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kner Imre emléke : 1890‒1990. Szerk.: Haiman György. Békéscsaba ; Gyomaendrőd : Kner Nyomda, 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kner Imre. In: Wikipedia (Látogatva: 2014. 11. 20.)
• Kner-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 125. szám (1987. május 29.) 3. p. (Látogatva: 2017. 12. 21.)
• Megújul a gyomaendrődi Kner tér. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 16. szám (2004. január 20.) 7. p. (Látogatva: 2017. 12. 21.)
• Tóthné Bordé Katalin: Kner Imre és a közéleti nyilvánosság. Nyíregyháza : Bessenyei György Kiadó, 2001. 18‒198. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Brestyánszky Ilona: Nyomdaalapító Knerek. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 29. szám (1990. február 3.) 4. p.
• Csűrös Miklós: "Vele zokogva keservesen" : Fülep Lajos és Kner Imre levelezése In: Géniuszok, kortársak : Fülep Lajos, Kodolányi János, Költő prózája. Budapest : Széphalom Könyvműhely, 1995. 26‒33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Erdész Ádám: Gyomától Németországig : Kner Imre internálása. In: Szabarchiv.hu
• Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez : Kovács Imre és Kner Imre levelezése 1936‒1937. In: Levéltári Szemle, 1986/3. 49‒67. p.
• Fodor András: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. In: Irodalomtörténet, 23. évf. 1. szám (1992) 382‒387. p.
• Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haiman György: A Kner-műhely és Kner Imre. In: A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 127‒184. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia : tanulmányok. Békéscsaba : Kner Nyomda, Gyomai : Gyomai Kner Nyomda Rt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haiman György: Kner Imre és a Psalmus Hungaricus. In: A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 185‒208. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haiman György: Kner Imre és kora magyar irodalma (visszaemlékezések). In: Irodalomtörténet, 23. évf. 1. szám (1992) 90‒98. p.
• Kass János: A könyv mestere ‒ Kner Imre. In: Art Limes, 2015/3. 103‒105. p.
• Kner Imre és az irodalom : kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Bibliofil Társaság, a Kner Nyomda és Múzeum rendezésében : 1987. V‒VI. Szerk.: Szántó Tibor. Budapest : Petőfi Irodalmi Múz., 1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kner Imre útinaplója : 1914. június 4.‒július 1. Szerk.: Petőcz Károly. Hasonmás kiadás. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kner Imre: A könyv mestere : Kner Imre levelezése korának költőivel, íróival, művészeivel, tudósaival. Budapest : Magyar Helikon ; Gyoma : Kner Nyomda, 1969. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kner Imre: Kner Imre gondolatai életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Gyoma : Községi Tanács, 1970. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lónyai László: Jubilál a Kner Nyomda. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 182. szám (1982. augusztus 5.) 5. p.
• Lónyai László: Nagyszerű emberek voltak… : visszaemlékezés Knerékre. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 224. szám (1982. szeptember 24.) 5. p.
• Marik Dénes: Kner Imre forradalmár baráti köre. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 269. szám (1980. november 16.) 9. p.
• Ortutay Gyula: Kner Imre. In: A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei, 29. kötet, 1‒4. szám (1974) 159‒162. p.
• Papp János: A Kner család és Gyoma. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 122. szám (1970. május 27.) 4. p.
• Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet. Békéscsaba : Kner Nyomda ; Gyomaendrőd : Kner Nyomdaip. Múz., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petőcz Károly: Gutenberg művészete Békés megyében. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 253. szám (1973. október 28.) 6. p.
• Sáfrány Györgyi-Szij Rezső: Kner Imre levelezéséből. In: Irodalomtörténet, 1. szám (1961) 155‒171. p.
• Sass Ervin: A nyomdász a szellem szolgája : séta és elmélkedés a Kner Nyomdamúzeumban. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 215. szám, (1970. szeptember 13.) 6. p.
• Százáves a Kner Nyomda. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 146. szám (1982. június 24.) 1. p.
• Százéves a Kner Nyomda. In: Szabad Föld, 38. évf. 37. szám (1982. szeptember 12.) 12. p.
• Szíj Dezső: Adalékok a XX. századi magyar író és kiadója közötti kapcsolathoz. In: Magyar Könyvszemle, 83. évf. 1967. 70‒75. p.
• Szíj Rezső: A Kner Nyomda és Kiadó könyvművészeti törekvései. In: Művészettörténeti Értesítő, 1967. 16. évf. 2. sz. 102‒115. p.
• Szíj Rezső: Az utolsó esztendők (Kner Imre emlékezete). In: Alföld, 13. évf. 2. szám (1962) 101‒106. p.
• Szíj Rezső: Szabó Lőrinc és Kner Imre kapcsolatához. In: Alföld, 17. évf. 5. szám (1966) 60‒67. p.
• Tandi Lajos: Egy évszázad mezsgyéjén : lapok a gyomai Kner Nyomda históriájából. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 223. szám (1982. szeptember 23.) 6. p.
• Tóth Lajos: A Kner Nyomdamúzeum füzetei. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 211. szám (1984. szeptember 8.) 9. p.
• Voit Krisztina: Két mester, két út : Kner Imre és Tevan Andor In: Fejezetek a közgyűjtemények és a könyvkiadás történetéből : tanulmányok. Budapest : Argumentum Kiadó, 2005. 127‒135. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zöldy Pál: Kner Imre szakkönyvtára : a Magyar Iparművészeti Főiskola Könyvtárának Kner-különgyűjteménye. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• 125 éve született Kner Imre nyomdász, könyvkiadó In: Hvg.hu
• A Kner nyomdaipari múzeum. In: Gyomai Kner Nyomda Zrt. honlapja
• Kner Imre 1890‒1944. In: Nullaev.hu
• „Nem tudom elképzelni sem azt, hogy másutt éljek” Kner Imre a kirekesztés és az üldöztetés éveiről. In: BárkaOnline