Csabai pálinkafőzés

A BékésWiki wikiből

A lap 2019. május 17., 15:29-kori változata

Pálinka

Írásban az első pálinkára utaló kifejezéseket az 1300-as években használták először (aqua vitae, creatum, crematura). A pálinka szlovák eredetű szó, a 17. században jelent meg.

A párlatot kezdetben sörből, borból, később gabonákból és burgonyából készítették. Pálinkának nevezték a „serfőzdékben” készült, gabonaalapú párlatokat is. A gabonafelhasználás korlátozását követően elsősorban a vadon termő gyümölcsökből főzték.

Pálinkának „a Magyarországon termett gyümölcsből, itt cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat nevezhető” (Európai Unió 110/2008. rendelet, LXXIII./2008. sz. pálinkatörvény). Az Európai Unión belül Magyarország eredetvédettséget kapott a pálinka név használatára.

Típusai:

• érleletlen, pihentetett;
• fahordóban érlelt;
• hosszabb ideig érlelt;
• friss vagy aszalt ágyas.

Magyarországon védett eredet-megjelölésű földrajzi oltalom alatt áll:

• Pannonhalmi törkölypálinka;
• Gönc(z)i barackpálinka;
• Szatmári szilvapálinka;
• Göcseji körtepálinka;
• Kecskeméti barackpálinka;
• Szabolcsi almapálinka;
• Újfehértói meggypálinka;
• Békési szilvapálinka.

A pálinka és a törkölypálinka 2013 óta hungarikum.

A pálinkafőzés kezdetei Békés megyében

Báró Harruckern János György 1735-ben pálinkaházat hozatott létre Gyulán. A Körösök szabályozását követően lehetőség nyílt arra, hogy a helybéliek termékeny talajon gyümölcsfákat ültessenek.

A pálinkaadót 1850. szeptember 29-én vezették be. Magyarországban 1851-ben több mint 105 ezer főzde működött, a nagyobb városok és községek saját főzdével rendelkeztek. A 19. század végére, az ipari üzemek megjelenésével csökkent a kisebb főzdék száma. A 19. század végén Békés megyében 39 pálinkafőző mester volt (1897-es adat szerint).

Berger Izsák csabai serháza

Berger Izsák regálebérlő 1850 februárjában kérvényezte a várostól, hogy az evangélikus ótemető területén sörházat és szeszgyárat (Damft-apparat) építhessen. A város támogatta a serház felállítását. Egy főzés 15 akó 30°-os pálinka előállítását tette lehetővé. A főzde mellett melléképületek (pince, istálló, darálómalom), valamint gőzfürdő is épült. A hat szobás gőzfürdő 1861-ban nyílt meg. A liget közkedvelt mulatóhellyé vált, a vendéglő az 1888-as árvízig működött.

Pálinkafőzők a 20. századi Békéscsabán

A gyula–lencsési országút mellett Lipták Mihálynak szatócsüzlete, dohányárudája, valamint pálinkafőzdéje is volt. 1906-ban Weinberger Salamon pálinkadepós saját üstjében vállalt főzést. Tevan Jakab is csabai pálinkafőző volt. Üstjét peres ügye miatt árverés útján értékesítették. A Kastélyi szőlők 6. szám alatti lakos 104 liter űrtartalmú pálinkafőző üst tulajdonosa volt. Szenes Sándor pálinkafőzőnek a Vasút és a Prónay utcai sarkán volt üzlete. Dávid Jakabnak a Ferenc József téren (Búzapiac) működött pálinkafőzdéje, fűszerkereskedése és trafikja. Az 1920-as években Fényesen és a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetének Kazinczy utcai telepén működött szeszfőzde. Az 1950-es évektől a Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet központi szeszfőzdéje vállalt pálinkafőzést.

Képgaléria

Források

• Arverési hirdetmény. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 13. szám (1907. február 17.) 5. p.
• Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) 7. p
• Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 88. szám (1906. október 21.) 8. p. (Látogatva: 2019. 04. 27.)
• Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 36. szám (1909. május 6.) 6. p.
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 12. szám (1913. február 9.) 9. p.
• Brackó István: Ligeti krónika. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 285. szám (1968. december 5.) 5. p. (Látogatva: 2019. 05. 07.)
• Dlusztus Imre – Soós Kálmán: A jó magyar pálinka. Szeged : Mihazánk Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (25) In: Körösvidék, 3. évf. 122. szám (1922. május 30.) 2. p. (Látogatva: 2019. 04. 26.)
• Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (26) In: Körösvidék, 3. évf. 124. szám (1922. június 1.) 2. p. (Látogatva: 2019. 04. 27.)
• Illés László, E.: Az ipar Békésmegyében. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 53. szám (1897. július 4.) 2. p. (Látogatva: 2019. 04. 27.)
• Jónás József: Mesterpálinkák, pálinkamesterek. Budapest : Korona Kiadó, 2006. 18., 100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Balázs Géza: A magyar pálinka. Budapest : Aula Kiadó, 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Balázs Géza: "A pálinkázó magyar". In: Honismeret, 19. évf. 3. szám (1991) 78-86. p.
• Békési Zoltán: Házi pálinkafőzés. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tamás Jenő: Pálinka : pálinkák és más nemes párlatok. Pécs : Alexandra Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Sörház In: Csabai házak blog