Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetés + forrás)
a (Képek átméretezése, kategóriák hozzáadása)
1. sor: 1. sor:
==Története==
==Története==
-
 
===Előzmények és alapítás===
===Előzmények és alapítás===
-
[[Fájl:Bmk1982.jpg|bélyegkép|Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben]]
+
[[Fájl:Bmk1982.jpg|bélyegkép|300px|Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben]]
A Békés Megyei Könyvtár alapjai a [[19. század]] végén keletkeztek, mivel ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a '''Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára''', mely [[1899]]-ben alakult és [[1912]]-től lett nyilvános.  
A Békés Megyei Könyvtár alapjai a [[19. század]] végén keletkeztek, mivel ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a '''Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára''', mely [[1899]]-ben alakult és [[1912]]-től lett nyilvános.  
8. sor: 7. sor:
===Új épület===
===Új épület===
-
[[Fájl:BMK-1985.jpg|bélyegkép|Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben]]
+
[[Fájl:BMK-1985.jpg|bélyegkép|300px|Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben]]
A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy '''nagyobb épület''' iránt. Ennek '''tervezését [[1973]]-ban kezdték''', az alapkőletétel [[1979]]-ben történt, végül az '''átadásra [[1985]]-ben került sor'''. Az épület terveinek elkészítéséért Hegedűs Pétert és Csomay Zsófiát [[1986|1986-ban]] megosztott '''Ybl-díj'''jal tüntették ki. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. '''[[1986]]-ban artotékával gyarapodott az intézmény''', melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.
A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy '''nagyobb épület''' iránt. Ennek '''tervezését [[1973]]-ban kezdték''', az alapkőletétel [[1979]]-ben történt, végül az '''átadásra [[1985]]-ben került sor'''. Az épület terveinek elkészítéséért Hegedűs Pétert és Csomay Zsófiát [[1986|1986-ban]] megosztott '''Ybl-díj'''jal tüntették ki. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. '''[[1986]]-ban artotékával gyarapodott az intézmény''', melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.
===Fejlődés===
===Fejlődés===
-
[[Fájl:BMK-IT2002-va.jpg|bélyegkép|Számítógépes tanfolyam 2002-ben]]
+
[[Fájl:BMK-IT2002-va.jpg|bélyegkép|300px|Számítógépes tanfolyam 2002-ben]]
'''[[1986]]-ban elindult a számítógépesítés''', [[1988]]-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. [[1992]]-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először '''TEXTÁR''' majd a '''TEXTLIB''' rendszerben kezdték építeni, melyet később a '''Corvina''' váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal ([[2000]]) és Europe Direct ponttal ([[1998]]). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható.
'''[[1986]]-ban elindult a számítógépesítés''', [[1988]]-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. [[1992]]-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először '''TEXTÁR''' majd a '''TEXTLIB''' rendszerben kezdték építeni, melyet később a '''Corvina''' váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal ([[2000]]) és Europe Direct ponttal ([[1998]]). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható.
A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.
A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.
===Átalakulások===
===Átalakulások===
-
[[Fájl:2012.jpg|bélyegkép|Az épület 2012-ben]]
+
[[Fájl:2012.jpg|bélyegkép|300px|Az épület 2012-ben]]
Fenntartói döntésre, '''[[2007]]'''-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény '''[[2008]]. [[július 1.|július 1]]-jén''' ismét új nevet kapott: '''[[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]'''. '''A könyvtár [[2013]]. [[Január 1.|január elsejétől]] a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli.''' Az intézmény új fenntartója [[Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata]].
Fenntartói döntésre, '''[[2007]]'''-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény '''[[2008]]. [[július 1.|július 1]]-jén''' ismét új nevet kapott: '''[[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]'''. '''A könyvtár [[2013]]. [[Január 1.|január elsejétől]] a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli.''' Az intézmény új fenntartója [[Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata]].
23. sor: 22. sor:
== Részlegek, osztályok ==
== Részlegek, osztályok ==
-
 
=== Zenei Könyvtár ===
=== Zenei Könyvtár ===
37. sor: 35. sor:
==Galéria==
==Galéria==
-
<gallery>
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után
Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után
Fájl:BMK-ff1.jpg|A Megyei Könyvtár belső udvara a 80-as években
Fájl:BMK-ff1.jpg|A Megyei Könyvtár belső udvara a 80-as években
48. sor: 46. sor:
Fájl:Zenei4.jpg|Zenei könyvtár (1964)
Fájl:Zenei4.jpg|Zenei könyvtár (1964)
Fájl:Zenei2.jpg|Zenei könyvtár (1986-87 körül)
Fájl:Zenei2.jpg|Zenei könyvtár (1986-87 körül)
-
 
</gallery>
</gallery>
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
 
* [[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]
* [[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]
* [[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]]
* [[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]]
== Források ==
== Források ==
-
 
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve (1952-2002.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve (1952-2002.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Átadták a “Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetéseket. In: [https://behir.hu/atadtak-a-bekescsaba-kulturajaert-kitunteteseket Behir.hu] (Látogatva: 2019. 03. 30.)
* Átadták a “Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetéseket. In: [https://behir.hu/atadtak-a-bekescsaba-kulturajaert-kitunteteseket Behir.hu] (Látogatva: 2019. 03. 30.)
69. sor: 64. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A Megyei Könyvtár tájékoztatója. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A Megyei Könyvtár tájékoztatója. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
95. sor: 89. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=288 A 20 év könyve] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=288 A 20 év könyve] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://ek.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtára] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://ek.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtára] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://www.youtube.com/watch?v=U1AW3V9ZqMg Békés Megyei Könyvtár - trailer - ShakuFilm produkció] [megtekintve: 2012.01.29.]
* [http://www.youtube.com/watch?v=U1AW3V9ZqMg Békés Megyei Könyvtár - trailer - ShakuFilm produkció] [megtekintve: 2012.01.29.]
-
 
-
 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Intézmények]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]

A lap 2019. május 16., 09:54-kori változata

Tartalomjegyzék

Története

Előzmények és alapítás

Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben

A Békés Megyei Könyvtár alapjai a 19. század végén keletkeztek, mivel ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára, mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.

A két világháború között az ún. Auróra Kör üzemeltetett könyvtárat, a háborút követően Féja Géza író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását. Ezzel párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették és március 9-én nyitották meg az ország első megyei könyvtáraként. 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert. 1962-ben külön részlegként nyílt meg gyermekkönyvtár, 1964-ben pedig a zenei könyvtár.

Új épület

Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben

A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Az épület terveinek elkészítéséért Hegedűs Pétert és Csomay Zsófiát 1986-ban megosztott Ybl-díjjal tüntették ki. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.

Fejlődés

Számítógépes tanfolyam 2002-ben

1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.

Átalakulások

Az épület 2012-ben

Fenntartói döntésre, 2007-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008. július 1-jén ismét új nevet kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. A könyvtár 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli. Az intézmény új fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A Békés Megyei Könyvtár 2014-ben elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Családbarát Munkahely címét. A Gyermekkönyvtár színvonalas és kreatív tevékenységét 2016-ban a – 2012-ben alapított – VándorBagoly díjjal jutalmazták. 2017-ben a Magyar Kultúra Napja gálaműsorán a Békés Megyei Könyvtár szakmai munkáját a "Békéscsaba Kultúrájáért" kitüntetéssel díjazták. A könyvtárnak 2018-ban Minősített Könyvtár címet adományozott az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Részlegek, osztályok

Zenei Könyvtár

Lipták Pál, a Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg a régi könyvtár épületében, ahol 1980. őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat Tomka Lajosné látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt.

A zenei könyvtár 1987. januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a Megyei Könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (itt hallgathatott zenét egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videó kazetták.

A "zenei"-ben kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zenei-ben csak fejhallgatóval, de az általános részleg sakkszobájában, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

A Dézsi Lajosné, aki 1966-tól volt a könyvtár munkatársa 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a részleget. Utóbbi dátum egybe esik a részleg megszűnésével, a gyűjtemény átköltöztetésével az olvasóterembe.

Felnőtt látogatójeggyel vagy napijeggyel rendelkező olvasók a gyűjtemény különböző dokumentumtípusait (CD/DVD/videokazetta/kotta/szakkönyv) helyben használhatják, illetve zenei klubtagság esetén a hangzó dokumentumokat és kottákat kikölcsönözhetik.

Galéria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök