Sztraka Károly (1803–1863)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Nyelvi ellenőrzés part 1) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Sztraka Karoly.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Károly]] | [[Fájl:Sztraka Karoly.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Károly]] | ||
| - | '''Sztraka Károly''' (Karol Straka) '''[[1803]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András | + | '''Sztraka Károly''' (Karol Straka) '''[[1803]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született. |
Sztraka Károly '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] tanult hat, majd Pozsonyban öt évig''', ahol a filozófiai kurzust is elvégezte. | Sztraka Károly '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] tanult hat, majd Pozsonyban öt évig''', ahol a filozófiai kurzust is elvégezte. | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | '''[[1825]]. [[május 1.|május 1- | + | '''[[1825]]. [[május 1.|május 1-től]] Csabán''' az elemi fiúiskolában tanított. [[1842|1842-ben]] az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. '''38 éven keresztül''' volt tanító Békéscsabán. |
'''[[1837|1837-ben]]''' Zajac Daniel lelkésszel '''megalapította a''' békéscsabai '''Szlovák Olvasó Társaságot'''. | '''[[1837|1837-ben]]''' Zajac Daniel lelkésszel '''megalapította a''' békéscsabai '''Szlovák Olvasó Társaságot'''. | ||
| - | Sztraka | + | Sztraka '''póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának'''. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát. |
| - | A kertészek egyesületének kiállításain '''gyümölcseivel több díjat is nyert'''. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a '''Sztraka renetje''' nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a | + | A kertészek egyesületének kiállításain '''gyümölcseivel több díjat is nyert'''. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a '''"Sztraka renetje"''' nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította. |
Békéscsabára kerülve, továbbra is '''kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel'''. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. '''Számos versben megírt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. '''Történetei [[1853|1853-ban]] könyvalakban is megjelentek''' Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. '''Az alföldi szlovák költészet''' Sztraka Károly meséinek köszönhetően '''gyarapodott a 19. században'''. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is. | Békéscsabára kerülve, továbbra is '''kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel'''. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. '''Számos versben megírt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. '''Történetei [[1853|1853-ban]] könyvalakban is megjelentek''' Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. '''Az alföldi szlovák költészet''' Sztraka Károly meséinek köszönhetően '''gyarapodott a 19. században'''. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is. | ||
A lap 2019. március 5., 09:53-kori változata
evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus
Tartalomjegyzék |
Élete
Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.
Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.
1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.
Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.
Munkássága
1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.
1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.
Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.
A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.
Békéscsabára kerülve, továbbra is kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban könyvalakban is megjelentek Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Az alföldi szlovák költészet Sztraka Károly meséinek köszönhetően gyarapodott a 19. században. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is.
Emlékezete
Művei
- Radostnjk ku snatku Jana Kollara a Wilhelminy Frideriky Schmidtovej. Pest, 1835. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Pohrebnj werse ku poslednj pocestnosti Zuzanne Jeszenszky rozené Turdélyi. Pest : Trattner Károlyi ny., 1835. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Puvodné bájky od Karla Straku. Szarvas : Réthy ny., 1853. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár )
- Radostné padesátiletí ucitelského úradu ... Pavla Benjamina Szemiána... Pest : Trattner Károlyi ny., 1856. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A gyümölcsfa-tenyésztés hasznáról. In: Néptanítók könyve. szerk. és kiad.: Szeberényi Lajos. 3. köt. Gyula : Réthy ny. 1857. 35–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Poslední pocestnost ... Jána Szeberinyiho. Gyula : Réthy ny., 1857. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Lásd még
Források
- A ”Čabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében. In: Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 199–200. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés-csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. Budapest : Benkó Gy., 1909. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Čabianska Čítanka I. : Csabai olvasókönyv I. szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutatóintézet, 1996. 157–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nemzeti Ujság, 41. évf. 397. szám (1846. december 14.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
- Pesti Napló, 3. évf. 555. szám (1852. január 15.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
- Réthy Zsigmond: Bemutatjuk megyénk ornitológusait – 5. Sztraka Károly (1803–1863). In: Múzeumi Híradó, 3. szám (1975) 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Városi Tanács, 1974. 69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sztraka renetje. In: Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 5. évf. 11. füzet (1884. november.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
- Tóth István: Az alföldi evangélikus papság szerepe a szlovák értelmiség nevelésében. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. főszerk.: Csóka Gáspár. Budapest : Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2008. 1–2. szám. 145. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
Kapcsolódó irodalom
- A k. magyar term. tudom. társulat 1845-ik martius 4-kén tartott kis gyülésének jegyzőkönyve. In: Bugát Pál-Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. évf. 16. szám (1845)
- Adatok a Sztraka-féle szalma renett (Stroh Reinette) nevű alma leírásához. In: Gyümölcskertészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 4. évf. 11. füzet (1883. november.) 347–349. p.
- Békéscsaba uj utcanevei. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2–3. p.
- Egy békésmegyei Aesopus versei. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 93. szám (1906. november 8.) 5. p.
- Gombos, Ján Evanjelickí ucitelia: Karol Straka. In: Cabiansky Kalendar na rok 1991. Békéscsaba : Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov., 1990. 70–71. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 106–107. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p.
