Lenkefi Konrád (1936–1995)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) a (→Családja) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | + | bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró | |
== Élete == | == Élete == | ||
- | [[1936]]. [[november 18.|november 18]]-án született, Békéscsabán nőtt fel. | + | '''[[1936]]. [[november 18.|november 18]]-án született''', Békéscsabán nőtt fel. |
- | + | ||
- | Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét | + | Ötéves korától rajzolt; iskolásként [[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]] és [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, [[1952|1952-ben]] a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az 50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. '''Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné''', az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai. |
- | Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt | + | |
+ | A 60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek [[1961]]-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta. | ||
+ | |||
+ | Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét [[1964]]-ben '''Karlovy Varyban''' érte el Weöres Sándor verseiből összeállított ''Vásár'' című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be '''Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában'''. | ||
+ | |||
+ | Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. | ||
+ | Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: [[1982]]-ben '''Blattner Géza-emlékérmet''', valamint posztumusz a '''Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetés'''ében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete. | ||
+ | |||
+ | '''[[1995]]. [[április 5|április 5]]-én hunyt el.''' | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
- | Sokoldalúságára jellemző, hogy | + | Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította [[1968]]-ban a '''Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált'''. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. |
- | '''Koós Iván''' Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “'''Igazi bábos képzőművész''' módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a | + | |
+ | '''Koós Iván''' Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “'''Igazi bábos képzőművész''' módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.” | ||
== Legkiemelkedőbb művészi alkotásai == | == Legkiemelkedőbb művészi alkotásai == |
A lap 2018. október 18., 12:45-kori változata
bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró
Tartalomjegyzék |
Élete
1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel.
Ötéves korától rajzolt; iskolásként Lipták Pál és Mokos József volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, 1952-ben a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az 50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.
A 60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.
Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét 1964-ben Karlovy Varyban érte el Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában.
Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: 1982-ben Blattner Géza-emlékérmet, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.
Munkássága
Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte.
Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”
Legkiemelkedőbb művészi alkotásai
(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)
- Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
- Dudás István - Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
- Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
- Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
- Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
- Garay József - Tóthmátyás Lajos - Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
- Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
- Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
- Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
- Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
- Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
- Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
- Debreczeni Tibor - Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993
Írásai
- A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 1975. (3. évf.) 5. sz. 93-100. old.
- A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961.
- A gyermek és a bábjáték In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 1979. 3. sz. 51-58. old.
- Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos,
- Bábkészítés In: Békési Műhely 1983 (XII. évf) 1. szám
- Bábkészítés, Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1985.
- Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1-14 In: Békés Megyei Népújság 1974. december 18-29.
- Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: Békés Megyei Népújság, 1963.10.27. 9. p.
- Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: Békés Megyei Népújság 1979.06.03. 11. p.
- Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 1976. (4. évf.) 6. sz. 7-27. old.
- Bábjátékos kiskönyvtár (szerk: Séd Teréz) Budapest, 1963, Népműv. Int. /házi soksz./. 84 p. 20 cm. /
Emlékezete
- A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.
- Emléktáblát avattak 1996-ban a volt megyei művelődésiház Irányi utcai falán.
- 1996-ban a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.
- Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.
- Szülővárosában 2013 óta egy is viseli a nevét.
- 2015-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán, ahol sokáig lakott és dolgozott.
- Életművének átfogó bemutatása 2009-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban Angyalkáim címmel volt látható.
Családja
Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)
Gyermekei:
- Lenkefi Péter (1968)
- Lenkefi Zoltán (1977)
Unokák:
- Lenkefi Sára Boglárka (2002)
- Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
- Lenkefi Luca Laura (2005)
- Lenkefi Lola Luna (2007)
Felhasznált irodalom
- Balog Zsuzsanna: A bábjátszás In: A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998. 728-735 p.
- Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada, BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, Békéscsaba, 1999.
- Lenkefi Konrád : Békéscsaba, Békési Úti Közösségi Házak, 1993.
- Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről In: Békés Megyei Népújság 1984.07.06. 6. p
Kapcsolódó irodalom
- Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával In: Bárka 2015.6.
- Állatmesék / [írta Bántai Ilona et al.] ; [rend. tanácsok Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz], Budapest : Népműv. Int., 1963.
- A hét királyfi / [írta Milan Pavlik et al.] ; [ford. Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella] ; [átd. Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix] ; [zene Lenkefi Konrád, Bőcs Attila], Budapest : Népműv. Int., 1965.
- Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben; [közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád], Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971.
- Kiabán Gyuláné: Favágó kiskakas [Írták: Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.] ; [Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al.], [Budapest] : Népművelési Intézet, 1965.
- Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas, tervezte: Lenkefi Konrád; szerkesztette és fényképezte Lázár Júlia, Budapest: MDV, 1982. (Diafilm)
- Krimi a kosárban / [Iván Rozália et al. bábjátékai] ; [rend. tanácsok Iván Rozália et al.] ; [bábtervek, díszletek Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád], [Budapest] : NPI, 1969.
- Zenei dolgozatok / [Híves László et al.] ; [ill. Kós Lajos, Lenkefi Konrád], Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972.
- Lenthár Márta: FaggatÓra In: Békés Megyei Hírlap, 1993.05.8-9. 8. p.