Varságh Béla (1840–1925)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(kategóriák, kiemelések) |
(kiemelések) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg|bélyegkép|Varságh Béla]] | [[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg|bélyegkép|Varságh Béla]] | ||
| - | Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt. | + | '''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.''' |
| - | Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas|Szarvason]] végezte. [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten. | + | '''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.''' |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt. | + | Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.''' |
| - | Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt. | + | '''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt. |
[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg|bélyegkép|Varságh Béla gyászjelentése]] | [[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg|bélyegkép|Varságh Béla gyászjelentése]] | ||
Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet. | Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet. | ||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.) | + | '''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.) |
== Források == | == Források == | ||
| - | * A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január), p. 4-7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január), p. 4-7. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850-1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850-1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
A lap 2018. január 29., 20:46-kori változata
gyógyszerész
Tartalomjegyzék |
Élete
Varságh Béla 1840. augusztus 30-án, Mezőberényben született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt. Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot Szarvason végezte. 1856 és 1859 között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig Orosházán Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként (1864-1867). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.
Munkássága
Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva 1868-ban (egyes források szerint 1869-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak 1891-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát 1892-ben (egyes források szerint 1894-ben) adta bérbe munkatársának, Réthy Bélának, aki 1911-ben meg is vásárolta azt. Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja. Kezdeményezésére 1899. november 25-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület, melynek első közgyűlésén, 1900. január 7-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának 1914. március 29-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
1904-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott.
Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet. A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. 1925. október 29-én Békéscsabán halt meg. 1925. október 31-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.
Emlékezete
Halála után, 1929-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)
Források
- A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január), p. 4-7. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850-1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Buzás László: Varságh Béla, mint egyházunk egyik támogatója. In: Élővíz, 7. évf. 1. sz. (2013. január), p. 2-4.
- Sztraka-Varságh ünnep. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 43. sz. (1904. május 26.), 3. p.
- Varságh Béla, 1840-1925. In: Körösvidék, 6. évf. 247. sz. (1925. október 31.), 2. p.
- Varságh Béla meghalt. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 247. sz. (1925. október 31.), 2. p.
- Varságh Béla temetése. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 248. sz. (1925. november 1.), 3. p.
