Hollósy Kornélia (1827–1890)

A BékésWiki wikiből

A lap 2015. január 13., 13:23-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Életrajz: Halálozási év javítása) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2017. augusztus 24., 18:34-kori változata (lapforrás) Ker0 (vitalap | szerkesztései) (kategória) Újabb szerkesztés →
55. sor:		55. sor:
	* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)		* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)
	* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia  Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)		* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia  Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)
		+
		+	[[Kategória: személyek]]

---

A lap 2017. augusztus 24., 18:34-kori változata

Operaénekes

Tartalomjegyzék 1 Életrajz 2 Emléke Dombegyházon 3 Lásd még 4 Forrás 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

Életrajz

Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született Gertenyesen /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra, sajnos már ekkor elveszítette édesanyját, aki a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben I. Ferenc császár nemesi címet adományozott a családnak.

A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát. Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti Nemzeti Színház-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát. Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. Későbbi férjével Lonovics József dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28. Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/. Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást. Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán-ját, melyben Melindát énekelte.

Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását. Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával Dombegyházra költöztek. A társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte. Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét. 1890. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Emléke Dombegyházon

A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a Szent Kornélia kápolna nevet kapta.

Építője Marosán György battonyai építőmester, a tervező Tasnády Károly építészmérnök volt. Az oltárképet Patay László festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.

2005. novemberében a Békés Megyei Könyvtár nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.

Lásd még

• Szent Kornélia kápolna

Forrás

• Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: zeneikonyvtar.hu (Látogatva: 2012.06.26.)

Kapcsolódó irodalom

• Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.
• Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
• Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
• Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.
• Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
• Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
• Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei TKönyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012.05.25.)

Külső hivatkozások

• Hollósy Kornélia. In: Wikipédia (Látogatva: 2012.03.18.)
• Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: Budapest Főváros Levéltára (Látogatva: 2012.03.18.)
• Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" - részletek. In: Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin (Látogatva: 2012.03.18.)
• Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: MCONET - Békés megye (Látogatva: 2012.06.26.)
• Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár (Látogatva: 2012.06.12.)