Krammer Nándor (1855–1921)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Művei: javítások)
(Forrás: javítások)
25. sor: 25. sor:
== Forrás ==  
== Forrás ==  
-
*Állatvédő egylet In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=65&layout=s Békés 42. évf. 7. sz. (1910. február 13)]  
+
*Állatvédő egylet In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=65&layout=s Békés 42. évf. 7. sz. (1910. február 13)] (Látogatva: 2017.08.18.)
-
*Békés Megyei hírek In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?pg=92&layout=s&query=S%C3%A1rk%C3%A1ny%20Jen%C5%9 Békésmegyei Közlöny 7. évf. 153. sz. (1880. augusztus 10.)]  
+
*Békés Megyei hírek In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?pg=92&layout=s&query=S%C3%A1rk%C3%A1ny%20Jen%C5%9 Békésmegyei Közlöny 7. évf. 153. sz. (1880. augusztus 10.)] (Látogatva: 2017.08.18.)
-
*Békés Megyei hírek In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=273&layout=sBékésmegyei Közlöny 8. évf. 84. sz. (1881. július 12.)]  
+
*Békés Megyei hírek In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=273&layout=sBékésmegyei Közlöny 8. évf. 84. sz. (1881. július 12.)] (Látogatva: 2017.08.18.)
-
*Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba. 1930. Körösvidék ny. 354. p.
+
*Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba. 1930. Körösvidék ny. 354. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
*Beküldetett In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=95&layout=s Békésmegyei Közlöny 7. évf. 154. sz. (1880. augusztus 12.)]  
+
*Beküldetett In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=95&layout=s Békésmegyei Közlöny 7. évf. 154. sz. (1880. augusztus 12.)] (Látogatva: 2017.08.18.)
-
*G. Vass István. A békéscsabai múzeum története, 1899-1979. Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 1979.
+
*G. Vass István. A békéscsabai múzeum története, 1899-1979. Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
*Krammer Nándor dr. 1855-1921. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Leányközépiskola ... értesítője az 1921/22. iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla. Békéscsaba. 1922. Leányközépisk. 3. p.
+
*Krammer Nándor dr. 1855-1921. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Leányközépiskola ... értesítője az 1921/22. iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla. Békéscsaba. 1922. Leányközépisk. 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
*Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyüjteményeinek leirása. Békéscsaba, Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914.
+
*Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyüjteményeinek leirása. Békéscsaba, Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
*Vönöczky Lilla: [http://www.mme.hu/binary_uploads/6_termeszetvedelem/madargyuruzesi_kozpont/szakdolgozat_a_magyar_ornithologiai_kozpont_tortenete_1893-1944_vonoczky_lilla_2009.pdfA Magyar ornitológiai Központ története 1893-1944.] Budapest, ELTE-BTK, 2009.
+
*Vönöczky Lilla: [http://www.mme.hu/binary_uploads/6_termeszetvedelem/madargyuruzesi_kozpont/szakdolgozat_a_magyar_ornithologiai_kozpont_tortenete_1893-1944_vonoczky_lilla_2009.pdfA Magyar ornitológiai Központ története 1893-1944.] Budapest, ELTE-BTK, 2009. (Látogatva: 2017.08.19.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap 2017. augusztus 19., 20:45-kori változata

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület második elnöke

Tartalomjegyzék

Élete

Krammer Nándor Pozsonyban született 1855. október 1-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait Pesten, nagyobb részt Bécsben folytatta. 1882 júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. 1887-ben pedig a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta szaktárgyaiból: a természettudományokból. 1895-ben kötött házasságot Mertz Ellával (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született Ella, aki orvosnak tanult, a világháborúban sokakat ápolt a kórházban, sajnálatos módon az utolsó vizsgái előtt 1920. szeptember 24-én meghalt. Hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában a nőnevelés terén. 1921. november 23-án Békéscsabán hunyt el, örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.

Munkássága

Először szülővárosában kezdett tanítani. 1880. szeptember l-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. Balás Ádám lemondását követően 1902-től 1908-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, 1902-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy 1903 júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon. Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége. Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom leleteit 1902-, 1903- és 1906-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől. Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az 1910-ben alapított csabai Állatvédő egyletnek. Éveken keresztül meleg barátság fűzte Herman Ottóhoz. Önkéntes tagja volt a Magyar Ornitológiai Központnak. A párizsi világkiállításra Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek, melyből a negyediket Krammer szerkesztette. Munkájukat aranyéremmel díjazták. Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisában is. Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.

Művei

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök