Csabai-Wagner József (1888–1967)
A BékésWiki wikiből
(Név és kategória javítása) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
festőművész | festőművész | ||
| - | + | == Élete == | |
| - | + | '''1888. május 27-én Mezőberényben született'''. Bár élete jelentős részét itt töltötte, '''Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt''', a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta. | |
| - | A | + | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett''' Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a '''Munkácsy Mihály Múzeum''' épülete, melynek '''tervezésére''' - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva 1920-ban '''megkapta a Békéscsaba városi díjat'''. 1920 és 1922 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. |
| - | + | ||
| - | ''' | + | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és csabai lakásán''' rendezett. 1925. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''. A tárlatot a város kulturtanácsnoka nyitotta meg. 1927. október 23-án '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet dr. Korniss Géza kulturtanácsnok és az Aurora-kör elnöke nyitott meg. '''Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett 1928. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika. |
| - | + | '''1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. 1932-ben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében. | |
| - | '''Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. | + | 1935. március 3-án '''reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában''', ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől '''Budapesten és külföldön''' (elsősorban Hollandiában) '''is nagy népszerűségnek örvendett''', évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között '''újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.''' |
| - | + | '''Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött.''' Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től '''a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett'''. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – '''megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat'''. | |
| + | A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza. 1958-ban a '''Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt'''. | ||
| - | + | 1965-ben '''a gyomai presszóban 15 darab alkotását''' - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - '''állították ki'''. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben '''a múzeumi hónap keretében festményeit''' október 3. és 24. között '''kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban'''. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el. | |
| - | == | + | '''1967. június 6.-án Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. |
| + | |||
| + | == Egyéni kiállításai == | ||
| + | * 1948, 1964 • Mezőtúr | ||
| + | * 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | ||
| + | * 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.). | ||
| + | |||
| + | == Válogatott csoportos kiállításai == | ||
| + | * 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest | ||
| + | * 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása | ||
| + | * 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE | ||
| + | * 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest | ||
| + | * 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest | ||
| + | * 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok | ||
| + | * 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69 | ||
| + | * 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai. | ||
| + | |||
| + | == Emlékezete == | ||
| + | |||
| + | * 1987-ben '''emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum'''. | ||
| + | |||
| + | * 1988-ban '''emlékkiállítást rendezett a Munkácsy Mihály Múzeum''' születésének 100. évfordulójára emlékezve. 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből. | ||
| + | |||
| + | * '''Mezőtúron utcán neveztek el róla''': [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91t%C3%BAr,+Cs.+W%C3%A1gner+J%C3%B3zsef+u.,+5400/@47.0163879,20.6013861,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4746b1ed277b49fb:0xd20dd89e456d0aac!8m2!3d47.0163879!4d20.6035748/ Cs. Wágner József utca] (a volt Kossa István utca) | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
* Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 1-2. | * Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 1-2. | ||
A lap 2017. július 27., 17:41-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
1888. május 27-én Mezőberényben született. Bár élete jelentős részét itt töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt, a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől érdeklődése középpontjába a festészet került. Tehetségét jutalmazva 1920-ban megkapta a Békéscsaba városi díjat. 1920 és 1922 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában.
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1925. novemberében a műtermi kiállítását Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit. A tárlatot a város kulturtanácsnoka nyitotta meg. 1927. október 23-án kiállítás nyílt egy csabai műteremben, melyet dr. Korniss Géza kulturtanácsnok és az Aurora-kör elnöke nyitott meg. Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett 1928. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. 1932-ben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében.
1935. március 3-án reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában, ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől Budapesten és külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett, évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.
Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt.
1965-ben a gyomai presszóban 15 darab alkotását - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - állították ki. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben a múzeumi hónap keretében festményeit október 3. és 24. között kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el.
1967. június 6.-án Mezőtúron hunyt el. Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi.
Egyéni kiállításai
- 1948, 1964 • Mezőtúr
- 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.).
Válogatott csoportos kiállításai
- 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest
- 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
- 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
- 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
- 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
- 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok
- 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69
- 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai.
Emlékezete
- 1987-ben emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum.
- 1988-ban emlékkiállítást rendezett a Munkácsy Mihály Múzeum születésének 100. évfordulójára emlékezve. 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.
- Mezőtúron utcán neveztek el róla: Cs. Wágner József utca (a volt Kossa István utca)
Források
- Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 1-2.
- Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988. Címlap (Kép)
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. p. 144-145.
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 380-381.
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 381. (Kép)
- Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 803.
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. p. 108.
- Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. p. 454.
