Bartóky József (1865–1928)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. július 14., 14:20-kori változata

író, államtitkár. Békéscsaba, 1865. november 27. - Budapest, 1928. július 4.

Élete

Édesapja - jómódú földbirtokos - korai halála után a gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte. Az érettségi után Pesten jogot tanult, közben az irodalom iránti vonzalma a fiatal írónemzedék közelébe sodorta. Maga is próbálkozott az írással, versekkel, prózával. Első elbeszélését az Ország-világ című lap közölte. A kezdeti sikerek ellenére a család nem nézte jó szemmel az írói pálya felé történő orientálódását. "Komoly pályára" szánták, ezért a fővárosból Nagyváradra "száműzték". Bartóky így az írói álmait hosszú időre kénytelen volt eltemetni. A jogakadémián tanult tovább, majd Pesten megszerezte a jogi diplomát. Ügyvédnek készült, de rájött, hogy ez nem neki való mesterség. Végül közigazgatási pályán helyezkedett el. 1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, főjegyzőként tevékenykedett. Szociális érzületét több komoly eredmény jelzi: pl. a falusi népkönyvtárak berendezése és fejlesztése, gazdasági szakelőadások szervezése. A Békésmegyei Közlönyben 1887 és 1891 között még megjelent néhány novellája, de azután elkapta az államgépezet körforgása, és ismét félretette írói ábrándjait. Hihetetlen energiáját, kiváló képességeit az egyre magasabbra ívelő köztisztviselői pályának áldozta, akkor már a földművelésügy terén. 1897-ben a Földművelésügyi Minisztériumba hívták, ahol 1904-től miniszteri tanácsossá nevezték ki, majd 1910-től 1918-ig államtitkárként tevékenykedett. E minőségében reformot reform után terjesztett elő a mezőgazdasági kultúra jobb megszervezése és a mezőgazdasági munkásságról való szociális gondoskodás érdekében. Értékes munkásságot fejtett ki mint a minisztérium szociális jellegű törvényjavaslatainak tervezője. Bartóky kezdte el a munkásház-építési akciót, megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté a nevét. Munkássága elismeréséül megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. A szépirodalommal nyugalomba vonulása után (1918) kezdett foglalkozni közel 30 évi hallgatás után. Senki Pál álnév alatt írt Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására. Életének utolsó nyolc évében jelentek meg jelentős írásai könyv alakban is. Írói nevét oktató célzatú meséi alapozták meg. Bár fabuláival tűnt fel, igazi területe mégis a novella volt. Többnyire a megyei élet, a vidék, a falu egyszerű alakjait ábrázolta Mikszáthra emlékeztető stílussal és jellemző erővel. Az Őszi esték című elbeszéléskötetét az Akadémia díjazta; az írót a Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé. Halála után 1929-ben utcát neveztek el emlékére, mely 1949 óta Hajnóczy utcaként szerepel.

Művei

• A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Bp. 1902. Grill Károly. 396 p.
• Őszi esték. (Elbeszélések). Bp. 1922. Franklin. 257 p.
• Mécsvilág. (Elbeszélések). Bp. 1923. Franklin. 202 p.
• Télben. (Elbeszélések). Bp. 1923. Franklin. 204 p.
• Szivárvány. (Elbeszélések). Bp. 1924. Franklin. 227 p.
• Piros rózsák. (Elbeszélések). Bp. 1925. Franklin. 278 p.
• Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. Szarvas. 1929. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 160. p.

Forrás

• Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91-94. p.
• Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1940. Argumentum K. 631-634. p.
• Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 76. Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 9. sz. 5. p.
• Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 13 2. p.
• Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 116. p.
• Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 32-33. p.
• Syposs Zoltán: Bartóky József emlékezete = Békés Megyei Népújság. 23. évf. 1968. november 17. 270. sz. 9. p.

Kép

• Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91. p.
• Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Bp. 1928. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 67. p.

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások