Banner Benedek (1884–1968)
A BékésWiki wikiből
(→Élete) |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | |||
1884. április 25-én Székudvaron született. Édesapja Banner József okl. gazda , testvére Banner Mária. | 1884. április 25-én Székudvaron született. Édesapja Banner József okl. gazda , testvére Banner Mária. | ||
| - | Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán a Rudolf-főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári egyetem elvégzése után (1901-1905), 1905-ben történelem -földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. 1912-ben néprajzból doktorált Kolozsváron. | + | |
| - | Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. 1910 és 1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. 1914-ben a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban. Gyóni Géza nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt . | + | Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán a Rudolf-főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári egyetem elvégzése után (1901-1905), 1905-ben történelem-földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. 1912-ben néprajzból doktorált Kolozsváron. |
| + | |||
| + | Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. 1910 és 1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. 1914-ben a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban. Gyóni Géza nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt. | ||
| + | |||
A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanárként tevékenykedett, szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek 1934 és 1945 között az igazgatója volt. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az Auróra Kör szépirodalmi osztályát elnökként vezette. | A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanárként tevékenykedett, szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek 1934 és 1945 között az igazgatója volt. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az Auróra Kör szépirodalmi osztályát elnökként vezette. | ||
1923-ban eljegyezte Jeney Gizellát , a női ipartanonciskola tanítóját , akit 1924. február 3-án, Biharnagybajomban feleségül vette. | 1923-ban eljegyezte Jeney Gizellát , a női ipartanonciskola tanítóját , akit 1924. február 3-án, Biharnagybajomban feleségül vette. | ||
| + | |||
1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett foglalkozott régészettel is. Ez utóbbi öccse, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 1925-1943 között rendszeresen részt vett. Békés megyében is több ásatás során jelen volt: 1942-ben a Kerepeczky-tanyánál , 1951-ben az eleki téglagyárnál , 1930-ban Békéscsaba-Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, 1932-ben Telekgerendáson. 1940-ben szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. 1945 és 1950 között a múzeum régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta. | 1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett foglalkozott régészettel is. Ez utóbbi öccse, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 1925-1943 között rendszeresen részt vett. Békés megyében is több ásatás során jelen volt: 1942-ben a Kerepeczky-tanyánál , 1951-ben az eleki téglagyárnál , 1930-ban Békéscsaba-Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, 1932-ben Telekgerendáson. 1940-ben szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. 1945 és 1950 között a múzeum régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta. | ||
| + | |||
Az 1926-ban megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották, Szalay József mellé. 1929-ben virilisjog gyakorlással bízta meg a békéscsabai képviselőtestületben . | Az 1926-ban megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották, Szalay József mellé. 1929-ben virilisjog gyakorlással bízta meg a békéscsabai képviselőtestületben . | ||
Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. 1936-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt . Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját. | Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. 1936-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt . Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját. | ||
| - | |||
| + | Budapesten hunyt el 1968. szeptember 24-én. | ||
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2017. június 13., 17:35-kori változata
régész, néprajzkutató, tanár.
Tartalomjegyzék |
Élete
1884. április 25-én Székudvaron született. Édesapja Banner József okl. gazda , testvére Banner Mária.
Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán a Rudolf-főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári egyetem elvégzése után (1901-1905), 1905-ben történelem-földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. 1912-ben néprajzból doktorált Kolozsváron.
Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. 1910 és 1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. 1914-ben a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban. Gyóni Géza nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt.
A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanárként tevékenykedett, szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek 1934 és 1945 között az igazgatója volt. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az Auróra Kör szépirodalmi osztályát elnökként vezette. 1923-ban eljegyezte Jeney Gizellát , a női ipartanonciskola tanítóját , akit 1924. február 3-án, Biharnagybajomban feleségül vette.
1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett foglalkozott régészettel is. Ez utóbbi öccse, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 1925-1943 között rendszeresen részt vett. Békés megyében is több ásatás során jelen volt: 1942-ben a Kerepeczky-tanyánál , 1951-ben az eleki téglagyárnál , 1930-ban Békéscsaba-Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, 1932-ben Telekgerendáson. 1940-ben szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. 1945 és 1950 között a múzeum régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.
Az 1926-ban megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották, Szalay József mellé. 1929-ben virilisjog gyakorlással bízta meg a békéscsabai képviselőtestületben . Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. 1936-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt . Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.
Budapesten hunyt el 1968. szeptember 24-én.
Művei
- Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés: Derchsel ny., 1912. p. 86.
- Mehmed Tabir, Cuzuki Kenzo és mások. Békéscsaba: Corvina ny., 1922. p. 158.
- A pokol tornácán. Békéscsaba: 1924.
- Mandzsúrián keresztül. Budapest: Egyetemi ny. 1927. p. 81.
- A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged: Szeged Városi ny. 1933. p. 29.
- Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest: Egyetemi ny. 1933. p. 7.
- Békéscsaba földrajza. Budapest: Sárik ny., 1936. p. 18.
- Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962. p. 45.
Források
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 491.,493.,519.,531.
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 64. tábla (Kép)
- Banner János Dr.: Banner Benedek emlékének. In: Békési Élet. 5. évf, (1970.) 2. sz. p. 233-242.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 418.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 451. (Kép)
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny. 1929. p. 111.
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. p. 42.
- Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1977. p. 208.
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 46-47.
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 48. (Kép)
