Szeberényi Lajos (1820–1875)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár | egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár | ||
| - | Maglódon (Pest megye) született 1820. augusztus 15-én. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást - aki evangélikus lelkész volt -korán elvesztette. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (1830-1939), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839-40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán. | + | '''Maglódon (Pest megye) született [[1820]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én.''' Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást - aki evangélikus lelkész volt -korán elvesztette. '''A gimnáziumot Selmecbányán végezte''' ([[1830]]-[[1939]]), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. '''Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral.''' Barátságuknak [[1845]]-ben egy irodalmi vita vetett véget. '''A teológiát [[1841]]-ben Pozsonyban végezte el''', ahol [[1839]]-[[1840|40]]-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. '''Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán.''' |
| - | 1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette. | + | '''[[1846]]-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott.''' [[1848]]-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette. |
| - | A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reál iskolák számára. | + | A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. '''[[1851]] őszén a [[Békéscsaba.|békéscsabai]] magyar tannyelvű reáliskola tanára lett.''' Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reál iskolák számára. |
| - | A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. A Néptanítók Könyvéhez 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből. | + | '''A tanítók részére indította [[1855]]-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet [[1861]]-ben Iskolai Lap címmel folytatott.''' A Néptanítók Könyvéhez [[1856]]-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. '''A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4]]-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján.''' Az [[1855]]-ös évfolyamot elkobozták, [[1856]]-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. '''A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.''' |
| - | 1857 őszén Makóra távozott lelkésznek. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került magyar-szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának. 1865-ben a Kisfaludy Társaság - mely két évvel később tagjai közé választotta -felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte. Pozsonyban halt meg 1875. június 4-én. | + | '''[[1857]] őszén Makóra távozott lelkésznek.''' A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. '''[[1860]] és [[1864]] között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora.''' '''[[1864]]-ben Pozsonyba került magyar-szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának.''' [[1865]]-ben a Kisfaludy Társaság - mely két évvel később tagjai közé választotta -felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte. '''Pozsonyban halt meg [[1875]]. [[június 4.|június 4]]-én.''' |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2015. február 27., 13:37-kori változata
egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár
Maglódon (Pest megye) született 1820. augusztus 15-én. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást - aki evangélikus lelkész volt -korán elvesztette. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (1830-1939), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839-40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán.
1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.
A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reál iskolák számára.
A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. A Néptanítók Könyvéhez 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.
1857 őszén Makóra távozott lelkésznek. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került magyar-szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának. 1865-ben a Kisfaludy Társaság - mely két évvel később tagjai közé választotta -felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte. Pozsonyban halt meg 1875. június 4-én.
Művei
- Búzavirágok. Pest: Heckenast, 1848.
- Forradalmi szikrák. Pest: 1848.
- Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest: Heckenast, 1848. p. 121.
- Néhány év Petőfi életéből. Szeged: Burger Zs., 1861. p. 35.
- Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest: Heckenast, 1849.
- Tanítók és anyák könyve. Gyula: 1854.
- Tót népdalok. Ford. Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest: Kisfaludy-Társaság, 1866. p. 263.
Kapcsolódó irodalom
- Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. p. 160-161.
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest: Lauffer, 1870. p. 97-98.
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 717.
- Kovács Endréné: Néptanítók könyve. Repertórium. Békéscsaba: A Szerző, 1988. p. 7-12. (Kézirat.)
- Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147-205., Bibliogr. p. 359-360.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. p. 487-490.
