Áchim L(iker) András (1871–1911)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | parasztpolitikus, képviselő | + | parasztpolitikus, képviselő |
| - | Nagyapját, Áchim L. | + | |
| - | Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. | + | '''Békéscsabán született [[1871]]. [[március 15.|március 15]]- én.''' |
| - | Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra. Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette | + | |
| - | Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe | + | Nagyapját, '''Áchim L. János'''t, [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja,idősebb Áchim L. András''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg. |
| - | is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális | + | |
| - | érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg. Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett | + | Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra. |
| - | Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával -Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független | + | |
| - | földművespártot és a kincstári birtokok parcellázás át követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel; szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal. 1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött. 1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. | + | '''Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyesen]] a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]'''. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt. |
| - | cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. | + | |
| - | + | '''Közéleti szereplését [[1899]]-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is.''' A fiatal Áchim elsősorban '''Erzsébethelyről toborozta híveit'''. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. '''Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg'''. Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, [[1904]]-ben pedig elnökké választották.''' '''[[1905]]-ben''' a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával -Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - '''képviselővé választották'''. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázás át követelte. | |
| - | Cikkei a köv. újságokban jelentek meg | + | |
| + | Rövidesen szakított Mezőfivel; szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal. '''[[1906]]-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. '''A párt programjával [[1906]] májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely [[1908]]-ban a felmentésével végződött.''' | ||
| + | |||
| + | '''[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. A'''z [[1910]]-es országgyűlési választásokon''' jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt. | ||
| + | |||
| + | [[1911]] tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. '''A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel.''' '''Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én. [[1911]]. [[május 15.|május 15]]-én halt meg.''' | ||
| + | |||
| + | '''Születésének 100. évfordulóján''' a békéscsabai szoborsétányon '''felavatták''' Marton László alkotását, '''Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán''', a nevét viselő utcában; '''kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]''' Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | == Cikkei a köv. újságokban jelentek meg == | ||
| + | |||
IgaZ Eszme (1904) | IgaZ Eszme (1904) | ||
A Polgár (1905) | A Polgár (1905) | ||
| 22. sor: | 33. sor: | ||
Békésvár megyei Friss Újság (1911) | Békésvár megyei Friss Újság (1911) | ||
Pesti Napló (1911) | Pesti Napló (1911) | ||
| - | + | ||
| - | Áchim emlékszám | + | |
| - | + | == Kapcsolódó irodalom == | |
| - | + | ||
| - | + | Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188. | |
| - | + | Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. p. 350. | |
| - | + | Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437. | |
| - | Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. | + | Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24. |
| - | Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. | + | Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503. |
| - | + | Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66. | |
| - | + | Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5. | |
| - | + | Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8. | |
| - | + | Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187. | |
| - | + | Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43. | |
| - | A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. | + | Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157. |
| - | Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. | + | Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423. |
| - | + | A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 6. tábla. (kép) | |
| + | Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1. | ||
| + | Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Békéscsaba: Városi Tanács V.B. 1956. p. 173. | ||
A lap 2015. február 10., 14:08-kori változata
parasztpolitikus, képviselő
Békéscsabán született 1871. március 15- én.
Nagyapját, Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja,idősebb Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.
Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.
Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg. Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával -Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázás át követelte.
Rövidesen szakított Mezőfivel; szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal. 1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.
1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.
1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. 1911. május 15-én halt meg.
Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán, a nevét viselő utcában; kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
Cikkei a köv. újságokban jelentek meg
IgaZ Eszme (1904) A Polgár (1905) Békésmegyei Híradó (1905, 1906) Földművelők Lapja (1907) Budapesti Napló (1907) XX. Század (1908) Egyenlőség (1908) Paraszt Újság (1908) Pesti Futár (1910) Békésvár megyei Friss Újság (1911) Pesti Napló (1911)
Kapcsolódó irodalom
Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188. Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. p. 350. Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437. Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24. Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503. Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66. Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5. Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8. Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187. Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43. Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157. Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 6. tábla. (kép) Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1. Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Békéscsaba: Városi Tanács V.B. 1956. p. 173.
