Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

A lap 2014. december 17., 15:05-kori változata (lapforrás) Lodiszilvi (vitalap | szerkesztései) (szócikk létrehozása) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. december 17., 17:01-kori változata (lapforrás) Lodiszilvi (vitalap | szerkesztései) (belső hivatkozás szerkesztése) Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
-	főjegyző. Békéscsaba, 1863. november 7. - Békéscsaba, 1938. február 28.	+	főjegyző
-	Középiskoláit Békéscsabán és Szarvason végezte, majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett. 1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1888-ban, amikor Doboz alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az	+
-	ő nevéhez fűződik a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.	+
-	Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentőstevékenységet vállalt.	+
-	1938-ban utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. nevet kapta.	+
-	M	+	'''Békéscsabán született [[1863]]. [[november 7.|november 7]]-én''', '''a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte''', majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett.
-	Ű	+
-	VE:	+	'''[[1882]]-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, [[1887]]-ben jegyzőnek, majd [[1897]]-ben főjegyzőnek.''' Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1888]]-ban, amikor [[Doboz]] alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő '''nevéhez fűződik''' a '''[[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]]''', a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.
-	Békéscsaba nagyközség szabály	+
-	r	+	Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt.
-	end	+
-	e	+	'''[[1938]]. [[február 28.|február 28]]-án hunyt el, még ebben az évben utcát neveztek el róla, mely [[1962]]-ben az Október 6. nevet kapta.'''
-	letei az 190	+
-	2.	+	== Művei ==
-	év végére.	+
-	Összeáll. K	+	* Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. p. 203.
-	o	+
-	rosy László. Bcs.	+	== Kapcsolódó irodalom ==
-	1903. Corvina ny. 203 p.	+
-	IRODALO	+	* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 431-432.
-	M	+	* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. p. 143.
-	:	+	* Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. sz. 1938. március 1. p. 2.
-	Békéscsaba. Történelm	+	* Meghalt Korosy László. In: Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. sz. 1938. március 1. p. 2.
-	i	+	* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 461.
-	és	+
-	kulturális monográfia. F	+
-	ő	+
-	szerk. Korniss Géza. Bcs. 1930.	+
-	Körösvidék ny. 431-432. p.	+
-	Békésm	+
-	egye	+
-	i fejek. 1929. Szerk. Gergely	+
-	Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 143. p.	+
-	Korosy László = Körösvidék. 19. évf. 1938. m	+
-	á	+
-	rcius 1. 48. sz. 2. p.	+
-	Meghalt Korosy László = Békésm	+
-	egyei	+
-	Közlöny. 65. évf. 1938. m	+
-	á	+
-	rcius 1. 48. sz. 2. p.	+
-	KÉP:	+
-	Békéscsaba. Történelm	+
-	i	+
-	és	+
-	kulturális monográfia. F	+
-	ő	+
-	szerk. Korniss Géza. Bcs. 1930.	+
-	Körösvidék ny. 461. p. ''Dőlt szöveg''	+

---

A lap 2014. december 17., 17:01-kori változata

főjegyző

Békéscsabán született 1863. november 7-én, a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte, majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett.

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1888-ban, amikor Doboz alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő nevéhez fűződik a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.

Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt.

1938. február 28-án hunyt el, még ebben az évben utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. nevet kapta.

Művei

• Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. p. 203.

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 431-432.
• Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. p. 143.
• Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. sz. 1938. március 1. p. 2.
• Meghalt Korosy László. In: Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. sz. 1938. március 1. p. 2.
• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 461.