Fábry Károly (1851–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kapcsolódó irodalom szerkesztése)
(belső hivatkozások javítása)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Fábry Károly [[1851.]] [[június 2]]-án békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. '''Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.'''
+
'''Fábry Károly [[1851]]. [[június 2.|június 2]]-án békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. '''Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.'''
'''A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte [[1869]] és [[1871]] között.'''
'''A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte [[1869]] és [[1871]] között.'''
-
Az '''[[1873]]-ban''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán'''. Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe, és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. '''[[1905]]-ben a gyomai választókerületben lett képviselő''', majd 1906-ban újraválasztották. '''A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt''', melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. Közéleti tevékenységéért [[1908]]-ban nemességet kapott. '''[[1910]]-ben elhagyta az ügyvédi pályát''', s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt.  
+
Az '''[[1873]]-ban''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán'''. Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe, és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. '''[[1905]]-ben a gyomai választókerületben lett képviselő''', majd [[1906]]-ban újraválasztották. '''A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt''', melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. Közéleti tevékenységéért [[1908]]-ban nemességet kapott. '''[[1910]]-ben elhagyta az ügyvédi pályát''', s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt.  
-
Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. '''[[1921]]-ben írta meg''' és adta közzé a Körösvidékben '''A csabai nagy árvíz és egyebek című művét''', melyet külön kötetben is kiadtak. '''[[1923]]-ban''' a város jelentette meg a '''Tallózás Csaba múltjából''' című könyvét. Halála előtt '''[[1924]]-ben jelent meg a Csabai élet című munkája'''. A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez '''[[1925.]] [[február 6]]-án Békéscsabán bekövetkezett halála''' miatt elmaradt. Munkái a város- és a társadalom történet szempontjából forrásértékűek.  
+
Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. '''[[1921]]-ben írta meg''' és adta közzé a Körösvidékben '''A csabai nagy árvíz és egyebek című művét''', melyet külön kötetben is kiadtak. '''[[1923]]-ban''' a város jelentette meg a '''Tallózás Csaba múltjából''' című könyvét. Halála előtt '''[[1924]]-ben jelent meg a Csabai élet című munkája'''. A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez '''[[1925]]. [[február 6.|február 6]]-án Békéscsabán bekövetkezett halála''' miatt elmaradt. Munkái a város- és a társadalom történet szempontjából forrásértékűek.  
'''Békéscsabán [[1992]]-től utca őrzi emlékét.'''
'''Békéscsabán [[1992]]-től utca őrzi emlékét.'''

A lap 2014. december 15., 14:43-kori változata

ügyvéd, író, publicista

Élete

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között. Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán. Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe, és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt, melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. Közéleti tevékenységéért 1908-ban nemességet kapott. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt.

Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. Halála előtt 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája. A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez 1925. február 6-án Békéscsabán bekövetkezett halála miatt elmaradt. Munkái a város- és a társadalom történet szempontjából forrásértékűek.

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök