Réthy Pál (1809–1896)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(szócikk szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | '''Orvos. Szarvas, [[1809.]] [[január 17.]] - Békéscsaba, [[1896.]] [[április 20.]]''' | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera körül tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemő-halandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemő-halandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával. Tudományos munkája mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. 54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba. Az 1896-ban elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. | + | Ősei a XVI. században a németországi Baden-Würtembergi fejedelemségben éltek. '''Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából [[1805]]-ben települt Szarvasra''', ahol vaskereskedéssel foglalkozott. '''Fiai - Pál, Lipót és Vilmos''' - különösen '''kiemelkedő szerepet játszottak Békés megye történetében'''. Mindhárman '''[[1844]]-ben vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára. |
| - | Halála után 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el emlékére, mely 1949 óta Kórház utcaként szerepel. A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye 1989. június 30-án felvette Réthy Pál nevét, s az épület előtti parkban felavatták Mladonyiczki Béla erre az alkalomra készített emléktábláját. | + | |
| + | '''Réthy Pál''' szülővárosában, '''Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta iskoláit'''. A gimnázium elvégzése után P'''ozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. '''Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol [[1836]]-ban szerzett diplomát.''' Kiváló tanuló volt,adottságaira hamar felfigyeltek. Ennek következtében hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett, majd '''Csabán főorvosi állást vállalt'''. | ||
| + | |||
| + | '''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, s a város egyik legjobban tisztelt embere lett. '''Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a '''csabai kórház megalapítása''' volt. Erre a célra - az evangélikus egyház bevonásával - gyűjtést kezdeményezett. A kórház létrehozatala érdekében '''[[1847]]-ben megírta''' egyik legfontosabb '''művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel'''. Réthy Pálnak '''[[1854]]-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására''', amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. Ezért a társadalmi közadakozást tovább szorgalmazva '''[[1864]]-ben már korszerűbb kórházat hozott létre egy új épületben'''. Ugyancsak ebben az időszakban '''([[1869]]) alakított ki egy szegényházat az elesett gyámoltalanok befogadására'''. '''Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte'''. | ||
| + | |||
| + | Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. '''[[1873]]-ban a kolera körül tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki''', a király pedig [[1882]]-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében '''aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának'''. Sokat tett a rendkívül magas csecsemő-halandóság leküzdéséért: '''megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán'''. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemő-halandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával. Tudományos munkája mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. 54 évi szolgálat után '''[[1891]]-ben vonult nyugdíjba'''. Az '''[[1896]]-ban elhunyt''' orvos holttestét a kegyelet jeléül a '''kórház kertjében temették el'''. | ||
| + | |||
| + | Halála után '''[[1910]]-ben Békéscsabán utcát neveztek el emlékére, mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel'''. '''A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye [[1989.]] [[június 30]]-án felvette Réthy Pál nevét''', s az épület előtti parkban felavatták '''Mladonyiczki Béla''' erre az alkalomra készített emléktábláját. | ||
== Művei == | == Művei == | ||
Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas. 1847. Réthy ny. 34 p. | Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas. 1847. Réthy ny. 34 p. | ||
| + | |||
Az önnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest. 1869. Kunosy és R. ny. 26 p. | Az önnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest. 1869. Kunosy és R. ny. 26 p. | ||
A lap 2014. december 15., 12:20-kori változata
Orvos. Szarvas, 1809. január 17. - Békéscsaba, 1896. április 20.
Ősei a XVI. században a németországi Baden-Würtembergi fejedelemségben éltek. Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából 1805-ben települt Szarvasra, ahol vaskereskedéssel foglalkozott. Fiai - Pál, Lipót és Vilmos - különösen kiemelkedő szerepet játszottak Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
Réthy Pál szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta iskoláit. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt,adottságaira hamar felfigyeltek. Ennek következtében hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett, majd Csabán főorvosi állást vállalt.
Békéscsabán hamar megkedveltette magát, s a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a csabai kórház megalapítása volt. Erre a célra - az evangélikus egyház bevonásával - gyűjtést kezdeményezett. A kórház létrehozatala érdekében 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. Ezért a társadalmi közadakozást tovább szorgalmazva 1864-ben már korszerűbb kórházat hozott létre egy új épületben. Ugyancsak ebben az időszakban (1869) alakított ki egy szegényházat az elesett gyámoltalanok befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.
Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera körül tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemő-halandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemő-halandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával. Tudományos munkája mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. 54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba. Az 1896-ban elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el.
Halála után 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el emlékére, mely 1949 óta Kórház utcaként szerepel. A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye 1989. június 30-án felvette Réthy Pál nevét, s az épület előtti parkban felavatták Mladonyiczki Béla erre az alkalomra készített emléktábláját.
Művei
Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas. 1847. Réthy ny. 34 p.
Az önnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest. 1869. Kunosy és R. ny. 26 p.
Kapcsolódó irodalom
- Emlékezés Réthy Pálra = Békésmegyei Közlöny. 23. évf. 1896. április 23. 33. sz. 1-2. p.
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt. Történelmi rész. 84. p.
- Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1969. Akadémiai K. 508. p.
- Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 7. sz.10. p.
- Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára = * Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 6. sz. 10. p.
- Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 6. sz. 10. p. (Kép)
- Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában =Békési Élet. 15. évf. 1980. 1. sz. 60-64. p.
- Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr.Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve = Békési Élet. 24. évf. 1989. 2. sz. 169-180. p.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Bp. 1906. Hornyánszky. 831-832. p.
