Méntelep (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk javítása)
(szócikk javítása)
1. sor: 1. sor:
== A méntelep története ==
== A méntelep története ==
-
A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására 4 méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen 19 ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelepet Békéscsabán.
+
A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására '''négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal'''. A négy méntelep alá összesen '''tizenkilenc ménteleposztály''' tartozott, többek között a '''Magyar Királyi Állami Méntelepet Békéscsabán'''.
-
A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.  
+
A csabai méntelepet '''[[1893]]-ban hozták létre'''. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának '''célja a magyar lótenyésztés előremozdítása''' volt.  
-
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.  
+
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének '''Tattál Károlynak''' a tervei szerint [[1893]]-ban '''Wagner József''' állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben '''irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár''' szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A '''parancsnoki és állatorvosi lakóházak''' között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas '''istálló'''.  
-
Az 1944es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950-1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.
+
'''Az [[1944]]-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek.''' 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd [[1950]]-[[1958]] között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol '''[[1961]]-ben végleg bezárásra került'''.
13. sor: 13. sor:
-
A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a 3 ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.  
+
'''A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták'''. A '''Kazinczy utcán parancsnoki épület''', az '''Ihász utca sarkán tiszti lakás''' volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy [[1944]]-es bombatalálat után megsemmisült. '''A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt''', a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.  
19. sor: 19. sor:
   
   
-
A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.
+
'''A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve.''' A méneskarnak '''saját sorozott legénysége''' volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. '''A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.'''
-
== Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==
 
-
Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.
 
-
[[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]
+
== A méntelep személyi állománya ==
-
== Dubszky Ferenc (1914-2003) ==
+
[[Vály László (alezredes)]]
-
'''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.
+
-
[[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]
+
Dr. [[Korompai Viktor (1895-1982)]]
-
== A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==
+
[[Dubszky Ferenc (1914-2003)]]
-
=== Békési Mihály (1908-2000) ===
+
[[Békési (Bartik) Mihály (1908-2000)]]
-
'''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.
+
-
[[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]
+
-
=== Bartha Lajos (1916-1992) ===
+
[[Barha Lajos (1916-1992)]]
-
'''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.
+
-
[[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]
+
[[Domokos Imre (1922-1997)]]
-
 
+
-
=== Domokos Imre (1922-1997) ===
+
-
Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.
+
-
 
+
-
[[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]
+
== Lásd még ==
== Lásd még ==
55. sor: 44. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==
-
*Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.
+
* Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg IV. évfolyam 28. sz. 1994. július 14. p. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu292_csabai_merleg_1994_28.pdf])
-
 
+
* [http://www.omgk.hu/AH2012/2/magyarorszag_menesei_2.htm „mert hisz a magyar a legrégibb időktől kezdve lovas nemzet volt” Podmaniczky Gyula: Magyarország ménesei 1903-ban]. In: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Látogatva: 2014.11.19.)
-
*[http://bekes.archivportal.hu/index.php?action=gallery&gallery_action=show_object&type=cms_image&object_id=6462 Békés Megyei Levéltár]
+
* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/author/admin/ MegemlékezésCsabai-Wagner József építészről] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület (Látogatva: 2014.11.19.)
 +
* Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében 1. köt. Gyula : Linotype Bt., 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
*Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.
+
*Magyar Lovaskönyv. Budapest : Natura : Corvina, 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
*[http://ek.bmk.hu/jadox/ Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
*[http://ek.bmk.hu/jadox/ Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.europeana.eu/portal/record/09408/EDE58D9BC58C6374FCAE9A974E890F2C82997CCB.html Képeslap a méntelepről]
*[http://www.europeana.eu/portal/record/09408/EDE58D9BC58C6374FCAE9A974E890F2C82997CCB.html Képeslap a méntelepről]
-
 
*[http://www.lovasszovetseg.hu/index.php?page=315 Magyar Lovas Szövetség]
*[http://www.lovasszovetseg.hu/index.php?page=315 Magyar Lovas Szövetség]
-
 
*[http://epa.oszk.hu/01800/01814/00011/pdf/Statisztikai_Szemle_EPA01814_1928_11_1173-1174.pdf Cikk az állami méntelepekről]
*[http://epa.oszk.hu/01800/01814/00011/pdf/Statisztikai_Szemle_EPA01814_1928_11_1173-1174.pdf Cikk az állami méntelepekről]

A lap 2014. december 9., 15:46-kori változata

Tartalomjegyzék

A méntelep története

A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelepet Békéscsabán.

A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.

A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.

Az 1944-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950-1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.


Elhelyezkedése

A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.


Működése

A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.


A méntelep személyi állománya

Vály László (alezredes)

Dr. Korompai Viktor (1895-1982)

Dubszky Ferenc (1914-2003)

Békési (Bartik) Mihály (1908-2000)

Barha Lajos (1916-1992)

Domokos Imre (1922-1997)

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök