Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2013. április 22., 17:33-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Formázás) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. június 15., 00:48-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése) Újabb szerkesztés →
43. sor:		43. sor:
	* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.)		* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.)
-	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]	+	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

---

A lap 2014. június 15., 00:48-kori változata

Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő körül mozgott.

Tartalomjegyzék 1 A zsinagóga története 2 Képgaléria 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

A zsinagóga története

A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit Michay Sándor készítette. Az épület romantikus stílusban épült. A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel. A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret, amely minden díszítést nélkülözött, az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.

A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.

A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

Képgaléria

(2013)

Emléktábla (2013)

Lásd még

• Neológ zsinagóga (Békéscsaba)

Források

• Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p. (Látogatva: 2013. április. 19.)
• Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96-97. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. április 19.)

Kapcsolódó irodalom

• Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

• Kis zsinagóga. In: műemlékem.hu (Látogatva: 2013. április 19.)
• Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion (Látogatva: 2013. április 19.)