Wetol sebolaj
A BékésWiki wikiből
a (→Forrás: Kezdő zárójel törlése) |
(→A Wetol története: Formázás) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A készítmény sebgyógyító hatását a '''különféle illóolajok kombinációja''' útján érte el. A sebolajat már az I. világháborúban sikerrel alkalmazták a hadi sérültek ellátásánál. A terméket a '''Wetol Vegyészeti Laboratórium Rt'''. állította elő. A Wetol sebolajat '''1924'''-től a Népjóléti Minisztérium rendelkezése folytán a közintézmények és üzemek mentőszekrényeiben és orvosi, kórházi intézményeknél kötelezően készleten kellett tartani. | A készítmény sebgyógyító hatását a '''különféle illóolajok kombinációja''' útján érte el. A sebolajat már az I. világháborúban sikerrel alkalmazták a hadi sérültek ellátásánál. A terméket a '''Wetol Vegyészeti Laboratórium Rt'''. állította elő. A Wetol sebolajat '''1924'''-től a Népjóléti Minisztérium rendelkezése folytán a közintézmények és üzemek mentőszekrényeiben és orvosi, kórházi intézményeknél kötelezően készleten kellett tartani. | ||
| - | Az '''1940-ben kiadott Szabványos vényminták''' (Formulae Normales, rövid nevén FoNo) című gyógyszerészeti kiadvány a 101-es sorszám alatt a Wetolt helyettesítő "Oleum ad vulnera" sebolaj receptjét tartalmazza. Az elkészítés menetét és gyógyhatását ugyanebben az évben kiadott kézikönyvben Csipke Zoltán és Némedy Imre írta le. | + | Az '''1940-ben kiadott Szabványos vényminták''' (Formulae Normales, rövid nevén FoNo) című gyógyszerészeti kiadvány a '''101-es sorszám alatt a Wetolt helyettesítő "Oleum ad vulnera"''' sebolaj receptjét tartalmazza. Az elkészítés menetét és gyógyhatását ugyanebben az évben kiadott kézikönyvben Csipke Zoltán és Némedy Imre írta le. |
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap 2014. május 21., 01:47-kori változata
A Wetol sebolajat a neves békéscsabai belgyógyász főorvos, dr. Wagner Dániel (1868-1919) szabadalmaztatta 1914-ben.
Tartalomjegyzék |
A Wetol története
A készítmény sebgyógyító hatását a különféle illóolajok kombinációja útján érte el. A sebolajat már az I. világháborúban sikerrel alkalmazták a hadi sérültek ellátásánál. A terméket a Wetol Vegyészeti Laboratórium Rt. állította elő. A Wetol sebolajat 1924-től a Népjóléti Minisztérium rendelkezése folytán a közintézmények és üzemek mentőszekrényeiben és orvosi, kórházi intézményeknél kötelezően készleten kellett tartani.
Az 1940-ben kiadott Szabványos vényminták (Formulae Normales, rövid nevén FoNo) című gyógyszerészeti kiadvány a 101-es sorszám alatt a Wetolt helyettesítő "Oleum ad vulnera" sebolaj receptjét tartalmazza. Az elkészítés menetét és gyógyhatását ugyanebben az évben kiadott kézikönyvben Csipke Zoltán és Némedy Imre írta le.
Forrás
- 66553 számú szabadalmi leírás. Magyar Királyi Szabadalmai Hivatal, 1915. március 11. Lelőhely: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Az elektronikus változat látogatva: 2014.05.20.)
- Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma : A Magyar Országos Levéltár Segédletei 13. Budapest : Magyar Országos Levéltár, 2014. Lelőhely: Magyar Országos Levéltár, (Az elektronikus változat látogatva: 2014.05.20.
- Csipke Zoltán, Némedy Imre: A vénykészítés kézikönyve : Formulae Normales kommentárja. Budapest : Csipke Zoltán, 1940.
- Vámossy Zoltán: Formulae Normales / Szabványos vényminták. Budapest : Magyarországi Gyógyszerész Egyesület, 1940.
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei fejek 1929. Corvina Ny., 1929. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
- Gécs Béla: Dr. Wagner Dániel orvos emlékezetére. In: Csabai Mérleg. 2013. november 21. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Csabai Mérleg
Külső hivatkozások
- Dobson Szabolcs: Magyar gyógyszer, magyar ipar I. / A magyar gyógyszeripar 1852 – 1945 közötti történetéből. (Látogatva: 2014.05.20.)
- A Wetol sebolaj receptjének egyik változatának kézzel írott, nem hivatalos verziója. (Látogatva: 2014.05.20.)
