Ó-gerlai monostor (Gerla)

A BékésWiki wikiből

A lap 2014. január 25., 20:51-kori változata

Az Ó-gerlai monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. A monostor és a középkori Gerla falu az Ó-gerlai Kovácsi-erdőben található U alakú földnyelven állt.

A monostor története

Írásos emlékek szerint 1259-ben már állt az Ó-gerlai monostor, melyben a jelek szerint a kezdeti időkben bencés szerzetesek laktak.

A monostor templomának fő részleteit 1984-ben Jankovicsh Dénes tárta fel. A kisebb szigetre (Monostorere-sziget) épült románkori temlom három hajós, félköríves szentélyzáródású volt. A főszentély két oldalán mellékkápolnák álltak. Az épület teljes belső hossza 34 m, szélessége 15 m lehetett. A kolostor a templom északi oldalához kapcsolódhatott. Az ásatás során az alapfalakon belül és kívül 43 sírt találtak. Az ásatás végzők szerint a templom valószínűleg a XII-XIII. szárzadban épült és a törökkort is megérhette.

Feltevések szerint ez a monostor adott helyt annak a néhány ferences barátnak, akiket 1531-ben az Ábránffyak kérésére Gerlán telepítettek le. Az 1535. évi névsor szerint a szerezetesek mindössze nyolcan voltak. 1537-ben a rendi gyűlés visszarendelte Gerláról a barátokat. Az épület továbbra is az egyház kezelésében maradt.

1733-ban a templom tornyának romjai még látszódtak. A XIX. század végén többen is meglátogatták a romokat. A település ekkor már a Weinckheim család birtokában volt. 1854-1862 között gróf Wenkcheim Károly Ó-Gerlától délre kastélyt építetett. A falu lakosai a gróf hozzájárulásával hordták el a romos, elhagyatott monostor még felhasználható építőelemeit.

A XX. században a monostor helyén Bálint Alajos (1951), Lükő Gábor (1954), Kovalovszki Júlia (1956) végzett terepjárást. Az 1980-as években már alig látszottak a monostor nyomai.

Az Ó-gerlai Kovácsi erdőt 1997-ben védetté nyilvánították.

Forrás

• Szatmári Imra: Békés megye középkori templomai. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005.