Hollósy Kornélia (1827–1890)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Lásd még: Alfejezet létrehozás - Belső hivatkozás beillesztése)
(→Kapcsolódó irodalom: Lelőhelyek javítása)
37. sor: 37. sor:
-
* Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
+
* Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.
* Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.
* Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
* Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
-
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
+
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
+
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
* Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
+
* Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
-
* Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
+
* Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.
* Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.
* Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz  
* Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz  
-
* Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
+
* Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 digitalizált változa]t látogatva: 2012. 05.25.)
-
* Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár,  [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.05.25.)
+
* Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei TKönyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 digitalizált változat] látogatva: 2012.05.25.)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2013. május 22., 17:15-kori változata

Operaénekes

Tartalomjegyzék

Életrajz

Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.
Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született Gertenyesen /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként született, melybe sajnos édesanyja belehalt. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben I. Ferenc császár nemesi címet adományozott a családnak.

A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát. Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti Nemzeti Színház-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát. Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. Későbbi férjével Lonovics József dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28. Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/. Az énekesnőt harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást. Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán-ját, melyben Melindát énekelte.

Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását. Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával Dombegyházra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte. Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét. 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Emléke Dombegyházon

A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria
Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán
A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a Szent Kornélia kápolna nevet kapta.

Építője Marosán György battonyai építőmester, a tervező Tasnády Károly építészmérnök volt. Az oltárképet Patay László festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.

2005. novemberében a Békés Megyei Könyvtár nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia_(1827%E2%80%931890)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök