Szanazug
A BékésWiki wikiből
(Helyesírás, mondatszerkezet) |
(Helyesírás, mondatszerkezet) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| - | A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége | + | A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége is megtekintette az új mederbe terelt Köröst. |
| - | + | ||
== Szanazug környékéről == | == Szanazug környékéről == | ||
| - | Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel | + | Szanazug Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel, melyekről megállapították, hogy Árpád-kori építmények, amiket földbe süllyesztve készítettek. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy is, mint például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám. |
| - | + | ||
== A környék állatvilágáról és éghajlatáról == | == A környék állatvilágáról és éghajlatáról == | ||
| 29. sor: | 27. sor: | ||
Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: | Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: | ||
| - | „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes" | + | „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes." |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| + | Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 Celsius-fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 Celsius-fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek jellemzően északiak. | ||
== Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek == | == Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek == | ||
| - | A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt | + | A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt szabadstrand. |
2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. | 2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. | ||
Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.''' | Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.''' | ||
| - | Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest''' | + | Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest'''. |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
== Látnivalók Doboz községben == | == Látnivalók Doboz községben == | ||
A lap jelenlegi, 2013. május 21., 17:04-kori változata
Tartalomjegyzék |
Szanazug
Elhelyezkedése
Vízrajza
„A régi időkben Szanazug igen fontos állomás volt a Fekete-Körös hajósainak. Innen indult az árokköze hajóút, mely a Sámson vára zugig haladt néhány kilométeren. Egyes szakaszai még ma is láttszanak.”-írja Vasváry Mihály Szanazug című írásában.
A Körösök szabályozása
A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége is megtekintette az új mederbe terelt Köröst.
Szanazug környékéről
Szanazug Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel, melyekről megállapították, hogy Árpád-kori építmények, amiket földbe süllyesztve készítettek. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy is, mint például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám.
A környék állatvilágáról és éghajlatáról
Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. Markovitz Mátyás szarvasi pap 1748-ban így írja:
„A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes."
Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 Celsius-fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 Celsius-fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek jellemzően északiak.
Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek
A Fekete-Körös és a Fehér-Körös összefolyásánál található a közkedvelt szabadstrand.
2006 júliusában a Körösök Völgye Naturpark Egyesület uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a „Sámson várához”. Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert Gyula. Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a Mályvádi Őstölgyest.
Látnivalók Doboz községben
- Szent Kereszt kápolna
- Wenckheim kripta
- Kastélypark – mely természetvédelmi terület
- Wenckheim kastély – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.
- Református templom
- Az Ybl Miklós által tervezett magtár
- Széchy Tamás Emlékház
Forrás
- Vasvári Mihály: Szanazug. Doboz: Doboz Képviselő-testülete., 1997.-28p. Lelőhely:Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár
