Katolikus templom és Wenckheim-sírbolt (Doboz)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Javítás és formázás)
(Bevezető rész kiegészítése + mondattani hiba javítása + hivatkozás belillesztése (térkép))
 
1. sor: 1. sor:
-
Magyarország védett műemlékei közé tartozó római katolikus templomot és kriptát, amely a [[Wenckheim kastély (Doboz)|Wenckheim kastélyhoz]] tartozó parkban áll. A templomot és a sírboltot gróf '''[[Wenckheim Dénes]]''' építette a Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján.  
+
Magyarország védett műemlékei közé tartozik a dobozi [[Wenckheim kastély (Doboz)|kastélypark]] [[Magtár (Doboz|magtár]] felőli szegletében álló római katolikus templom és kripta. A templomot és a sírboltot gróf '''[[Wenckheim Dénes]]''' építette a Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján. A Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó templom titulusa: Szent Ferenc Felmagasztalása.
-
 
+
== A templom ==
== A templom ==
6. sor: 5. sor:
[[Fájl:Doboz_kat_templom_es_kripta_kepeslap.jpg|bélyegkép|Római katolikus templom és kripta]]A templom mennyezete az első vasbeton létesítmények egyike. Az épületegyüttes alapját 1897-ben ásták ki. A templomot az építkezés befejezését követően '''1902. június 7-én ünnepélyes keretek között szentelték fel'''. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között.
[[Fájl:Doboz_kat_templom_es_kripta_kepeslap.jpg|bélyegkép|Római katolikus templom és kripta]]A templom mennyezete az első vasbeton létesítmények egyike. Az épületegyüttes alapját 1897-ben ásták ki. A templomot az építkezés befejezését követően '''1902. június 7-én ünnepélyes keretek között szentelték fel'''. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között.
A templom kövezetét mozaikból rakták ki. A toronyba vezető csigalépcső, az oszlopok, az ajtófelek, az ablakok a '''[[Wenckheim Frigyes]]''' birtokáról, a borossebesi bányából származó vörösmárványból készültek. A márványoszlopok alsó és felső díszeit bécsi minta alapján Dránsztyik Tódor és társai a borossebesi bányában vésték. Az oszlopok többi részét helyben faragták a szakemberek. A két darab egy méteres sárga oszlop aragonit, spanyol márványból készült. Az oltár feszületét '''Fadrusz János''' készítette carrarai márványból, a pozsonyi mintájára. A felül lévő két kis hatszöget egyiptomi márványból, az alső sarokban lévő fekete hatszögeket görög márványból készítették. A keresztelő kút és medence márványát Salzburgból hozták. A bal oldali két stallum gyönyörű kézi faragás intarziákkal. A szószék, amely a római Szt. Péter templominak a másolata terméskőből készült. A sekrestyében elhelyezett tölgyfából készült, fafaragásokkal díszített szószékfeljárót Bécsből hozták. Az ajtók, ablakok és intarziás bútorok '''Fogenhoffer bécsi asztalosmester''' munkái. A gyóntatószék az ajtókhoz, ablakokhoz és a bútorokhoz hasonló fafaragásokkal készült. Az ólomüvegablakokat tiroli festőművészek készítették. A templom festésével egy budapesti vállalkozást, Glázer János és Társa cégét bízták meg. Az egyházi ruhák nagy része az 1860-as évekből, Bécsből származik. A ruhák arany, ezüst, színes brokátból, gobelinből, bársonyból és nehéz selyemből készültek.  
A templom kövezetét mozaikból rakták ki. A toronyba vezető csigalépcső, az oszlopok, az ajtófelek, az ablakok a '''[[Wenckheim Frigyes]]''' birtokáról, a borossebesi bányából származó vörösmárványból készültek. A márványoszlopok alsó és felső díszeit bécsi minta alapján Dránsztyik Tódor és társai a borossebesi bányában vésték. Az oszlopok többi részét helyben faragták a szakemberek. A két darab egy méteres sárga oszlop aragonit, spanyol márványból készült. Az oltár feszületét '''Fadrusz János''' készítette carrarai márványból, a pozsonyi mintájára. A felül lévő két kis hatszöget egyiptomi márványból, az alső sarokban lévő fekete hatszögeket görög márványból készítették. A keresztelő kút és medence márványát Salzburgból hozták. A bal oldali két stallum gyönyörű kézi faragás intarziákkal. A szószék, amely a római Szt. Péter templominak a másolata terméskőből készült. A sekrestyében elhelyezett tölgyfából készült, fafaragásokkal díszített szószékfeljárót Bécsből hozták. Az ajtók, ablakok és intarziás bútorok '''Fogenhoffer bécsi asztalosmester''' munkái. A gyóntatószék az ajtókhoz, ablakokhoz és a bútorokhoz hasonló fafaragásokkal készült. Az ólomüvegablakokat tiroli festőművészek készítették. A templom festésével egy budapesti vállalkozást, Glázer János és Társa cégét bízták meg. Az egyházi ruhák nagy része az 1860-as évekből, Bécsből származik. A ruhák arany, ezüst, színes brokátból, gobelinből, bársonyból és nehéz selyemből készültek.  
 +
 +
A templomot 1970-ben restaurálták.
== Wenckheim-sírbolt ==
== Wenckheim-sírbolt ==
39. sor: 40. sor:
== Források ==
== Források ==
 +
* [http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/doboz.htm Doboz. In: Szeged-Csanádi Egyházmegye honlapja] (Látogatva 2013.05.16.)
* gróf Wenckheim Jeanne-Maria (Doboz, 2012)
* gróf Wenckheim Jeanne-Maria (Doboz, 2012)
49. sor: 51. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
+
* [https://maps.google.com/maps?q=Katolikus+Templom,+Doboz,+Magyarorsz%C3%A1g&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.739229,21.247232&spn=0.00114,0.00327&sll=37.0625,-95.677068&sspn=42.716829,107.138672&oq=Doboz,+kat&hq=Katolikus+Templom,&hnear=Doboz,+Magyarorsz%C3%A1g&t=m&fll=46.739192,21.247361&fspn=0.00114,0.00327&z=19 Térkép.] In: Google Maps (Látogatva: 2013.05.16.)
[[Kategória:Doboz]][[Kategória:Műemlékek]] [[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Doboz]][[Kategória:Műemlékek]] [[Kategória:Épített értékek]]

A lap jelenlegi, 2013. május 16., 14:42-kori változata

Magyarország védett műemlékei közé tartozik a dobozi kastélypark magtár felőli szegletében álló római katolikus templom és kripta. A templomot és a sírboltot gróf Wenckheim Dénes építette a Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján. A Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó templom titulusa: Szent Ferenc Felmagasztalása.

Tartalomjegyzék

A templom

Római katolikus templom és kripta
A templom mennyezete az első vasbeton létesítmények egyike. Az épületegyüttes alapját 1897-ben ásták ki. A templomot az építkezés befejezését követően 1902. június 7-én ünnepélyes keretek között szentelték fel. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között.

A templom kövezetét mozaikból rakták ki. A toronyba vezető csigalépcső, az oszlopok, az ajtófelek, az ablakok a Wenckheim Frigyes birtokáról, a borossebesi bányából származó vörösmárványból készültek. A márványoszlopok alsó és felső díszeit bécsi minta alapján Dránsztyik Tódor és társai a borossebesi bányában vésték. Az oszlopok többi részét helyben faragták a szakemberek. A két darab egy méteres sárga oszlop aragonit, spanyol márványból készült. Az oltár feszületét Fadrusz János készítette carrarai márványból, a pozsonyi mintájára. A felül lévő két kis hatszöget egyiptomi márványból, az alső sarokban lévő fekete hatszögeket görög márványból készítették. A keresztelő kút és medence márványát Salzburgból hozták. A bal oldali két stallum gyönyörű kézi faragás intarziákkal. A szószék, amely a római Szt. Péter templominak a másolata terméskőből készült. A sekrestyében elhelyezett tölgyfából készült, fafaragásokkal díszített szószékfeljárót Bécsből hozták. Az ajtók, ablakok és intarziás bútorok Fogenhoffer bécsi asztalosmester munkái. A gyóntatószék az ajtókhoz, ablakokhoz és a bútorokhoz hasonló fafaragásokkal készült. Az ólomüvegablakokat tiroli festőművészek készítették. A templom festésével egy budapesti vállalkozást, Glázer János és Társa cégét bízták meg. Az egyházi ruhák nagy része az 1860-as évekből, Bécsből származik. A ruhák arany, ezüst, színes brokátból, gobelinből, bársonyból és nehéz selyemből készültek.

A templomot 1970-ben restaurálták.

Wenckheim-sírbolt

A Magyarországon egyedülálló belül is díszes családi kriptát neves mesterek arany és színes mozaikokkal díszítettek.

A kriptában nyugszik az építtető gróf Wenckheim Dénes és fia gróf Wenckheim Lajos, valamint Steib János plébános, aki haláláig 1979. július 3-ig gondozta, felügyelte a műemlékegyüttest.

A műemlékegyüttes (templom és sírbolt) csak előzetes bejelentkezés esetén látogatható.


Képgaléria


Lásd még


Források


Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök