Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→A templom története: Nyelvhelyességi hibák javítása)
(Helyesírási és mondattani hibák javítása)
1. sor: 1. sor:
-
'''Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi templomaként műemléki védelem alatt áll.''' A templom Békéscsaba központjából, a Szent István térről gyalogszerrel 1-2 perces, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól 25 perces sétával közelíthető meg. '''A templom a Luther utca és a Baross utca sarkán lévő telekre épült.'''
+
'''Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma, így műemléki védelem alatt áll.''' A templom Békéscsaba központjából, a Szent István térről gyalogszerrel 1-2 perces, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól 25 perces sétával közelíthető meg. '''A templom a Luther utca és a Baross utca sarkán lévő telekre épült.'''
-
Az 1745-ben épült templomot a csabai evangélikus gyülekezet építette. '''Az evangélikus, más néven lutheránus vallás a Luther Márton által indított reformáció során jött létre.''' A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért a debreceni "kálvinista Róma" példájára '''Csabát a "lutheránus Róma" névvel illették'''.
+
Az 1745-ben épült templomot a csabai evangélikus gyülekezet építette. '''Az evangélikus, más néven lutheránus vallás a Luther Márton által indított reformáció során jött létre.''' A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért mint ahogyan a Debrecent "kálvinista Róma", úgy ''' Békéscsabát "lutheránus Róma" névvel illették'''.
== A templom története ==
== A templom története ==
-
[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg|bélyegkép|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]]Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka  felvidéki tótok 1715-ben telepedtek le Békéscsabán'''. A földalatti putrikban élő magyar reformált pásztoroktól felvásárolták a jelenlegi városháza helyén és környékén álló otthonaikat. Az evangélikusok első imaházának falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, meszelték. '''Az 1717-ben épült imaház lelkésze Schuhajda Pál volt'''. Az imaházat '''1927-ben''', Libent Máté bírósága alatt '''vályogtemplommá építették át'''.
+
[[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg|bélyegkép|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]]Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka  felvidéki tótok 1715-ben telepedtek le Békéscsabán'''. A földalatti putrikban élő magyar reformált pásztoroktól felvásárolták a jelenlegi városháza helyén és környékén álló otthonaikat. Az evangélikusok első imaházának falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. '''Az 1717-ben épült imaház lelkésze Schuhajda Pál volt'''. Az imaházat '''1927-ben''', Libent Máté bírósága alatt '''vályogtemplommá építették át'''.
A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''1728'''-ban, első '''harang'''ját, melynek harangláb állíttatott '''1731'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját 1733-ban''' Besztercebányáról hozatták.
A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''1728'''-ban, első '''harang'''ját, melynek harangláb állíttatott '''1731'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját 1733-ban''' Besztercebányáról hozatták.
-
A paplak 1729-ben épült. Amikor Thessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta  az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. A kezdetekhez képest az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''Thessedik Sámuel (1710-1749)''', a közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak, '''[http://hu.wikipedia.org/wiki/Tessedik_S%C3%A1muel Tessedik Sámuelnek]''' az apja 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.
+
A paplak 1729-ben épült. Amikor Thessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta  az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''Thessedik Sámuel (1710-1749)''', aki  '''[http://hu.wikipedia.org/wiki/Tessedik_S%C3%A1muel Tessedik Sámuel]'''közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak, az apja 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.
-
'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel.''' Thessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel Kis-Berényi lelkész közreműködésével.
+
'''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel.''' Thessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.
A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: ''"Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után  épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött árilis 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."''
A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: ''"Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után  épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött árilis 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."''
17. sor: 17. sor:
Thessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. '''1760-ban harangtornyot''' építettek kőből. A tornyot zsindellyel fedték le. '''1773'''-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma.  '''A templomot  kereszt alakúvá bővítették''', s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. '''A napórát 1779-ben tették a templomra.'''  
Thessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. '''1760-ban harangtornyot''' építettek kőből. A tornyot zsindellyel fedték le. '''1773'''-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma.  '''A templomot  kereszt alakúvá bővítették''', s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. '''A napórát 1779-ben tették a templomra.'''  
-
'''1783-85'''-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten  '''tűzőrszobát alakítottak ki''', amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása.  A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel.
+
'''1783-85'''-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten  '''tűzőrszobát alakítottak ki''', amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása.  A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén, a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel.
-
A 18. század végére a hívek száma  már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19.század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelő a lelkészek életvitelüknek köszönhetően inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal.
+
A 18. század végére a hívek száma  már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19. század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelően a lelkészek inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal.
A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. '''Orgonáját az aradi Dangl Antal fia''', császári és királyi orgonakészítő '''1896-ban készítette'''. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült. A gyülekezet 1859-ben a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott.
A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. '''Orgonáját az aradi Dangl Antal fia''', császári és királyi orgonakészítő '''1896-ban készítette'''. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült. A gyülekezet 1859-ben a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott.
36. sor: 36. sor:
  Az Úrnak 1874. esztendejében.”
  Az Úrnak 1874. esztendejében.”
-
A barokkos homlokzat az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került.
+
A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat (1896) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került.
A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték.
A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték.
60. sor: 60. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]
== Források ==
== Források ==

A lap 2013. április 22., 17:30-kori változata

Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma, így műemléki védelem alatt áll. A templom Békéscsaba központjából, a Szent István térről gyalogszerrel 1-2 perces, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól 25 perces sétával közelíthető meg. A templom a Luther utca és a Baross utca sarkán lévő telekre épült.

Az 1745-ben épült templomot a csabai evangélikus gyülekezet építette. Az evangélikus, más néven lutheránus vallás a Luther Márton által indított reformáció során jött létre. A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért mint ahogyan a Debrecent "kálvinista Róma", úgy Békéscsabát "lutheránus Róma" névvel illették.

Tartalomjegyzék

A templom története

A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)
Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy Duna János, Valent és Szekerka felvidéki tótok 1715-ben telepedtek le Békéscsabán. A földalatti putrikban élő magyar reformált pásztoroktól felvásárolták a jelenlegi városháza helyén és környékén álló otthonaikat. Az evangélikusok első imaházának falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. Az 1717-ben épült imaház lelkésze Schuhajda Pál volt. Az imaházat 1927-ben, Libent Máté bírósága alatt vályogtemplommá építették át.

A templom első oltárát Budáról hozatták 1728-ban, első harangját, melynek harangláb állíttatott 1731-ben öntötték. A templom első orgonáját 1733-ban Besztercebányáról hozatták.

A paplak 1729-ben épült. Amikor Thessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Thessedik Sámuel (1710-1749), aki Tessedik Sámuelközismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak, az apja 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.

Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel. Thessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.

A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: "Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött árilis 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."

Thessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. 1760-ban harangtornyot építettek kőből. A tornyot zsindellyel fedték le. 1773-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma. A templomot kereszt alakúvá bővítették, s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. A napórát 1779-ben tették a templomra.

1783-85-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten tűzőrszobát alakítottak ki, amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása. A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén, a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel.

A 18. század végére a hívek száma már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19. század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelően a lelkészek inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal.

A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. Orgonáját az aradi Dangl Antal fia, császári és királyi orgonakészítő 1896-ban készítette. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült. A gyülekezet 1859-ben a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott.

A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. A Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő mester műhelyében 1876-ban öntött, 36 mázsás, s egyben a templom és az ország legnagyobb evangélikus harangjára a feliratokat szlovák nyelven írták.

A feliratok magyar fordítása: 

“Mikor a harang szól
S hangja égig hatol,
Hittel, áhítattva sóhajtva az Istenhez.”

"Ezt a harangot a B. csabai evang. egyháznak adományozták 
Marik Pál első felesége, Ondrejcsik Mária 
és második felesége, Polják Ilona. 
Az Úrnak 1874. esztendejében.”

A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat (1896) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került.

A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték.

Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő ismertebb lelkészek

Képgaléria

Békéscsaba evangélikus templomai régi képeslapon

(2004)

Tűzőrtorony (2004)

Tűzőrtorony (2004)

A tűzőrtorony búboskemencéje (2004)

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök