Katolikus templom és Wenckheim-sírbolt (Doboz)
A BékésWiki wikiből
(Szócikkk létrehozása) |
(Javítás és formázás) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | + | Magyarország védett műemlékei közé tartozó római katolikus templomot és kriptát, amely a [[Wenckheim kastély (Doboz)|Wenckheim kastélyhoz]] tartozó parkban áll. A templomot és a sírboltot gróf '''[[Wenckheim Dénes]]''' építette a Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján. | |
- | + | ||
- | + | ||
- | + | ||
- | Magyarország védett műemlékei közé tartozó római katolikus templomot és kriptát, amely a [[Wenckheim kastély (Doboz)|Wenckheim kastélyhoz]] tartozó parkban áll. A templomot és a sírboltot gróf [[Wenckheim Dénes]] építette a Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján. | + | |
== A templom == | == A templom == | ||
- | [[Fájl:Doboz_kat_templom_es_kripta_kepeslap.jpg|bélyegkép|Római katolikus templom és kripta]]A templom mennyezete az első vasbeton létesítmények egyike. Az épületegyüttes alapját 1897-ben ásták ki. A templomot az építkezés befejezését követően 1902. június 7-én ünnepélyes keretek között szentelték fel. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. | + | [[Fájl:Doboz_kat_templom_es_kripta_kepeslap.jpg|bélyegkép|Római katolikus templom és kripta]]A templom mennyezete az első vasbeton létesítmények egyike. Az épületegyüttes alapját 1897-ben ásták ki. A templomot az építkezés befejezését követően '''1902. június 7-én ünnepélyes keretek között szentelték fel'''. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. |
- | A templom kövezetét mozaikból rakták ki. A toronyba vezető csigalépcső, az oszlopok, az ajtófelek, az ablakok a [[Wenckheim Frigyes]] birtokáról, a borossebesi bányából származó vörösmárványból készültek. A márványoszlopok alsó és felső díszeit bécsi minta alapján Dránsztyik Tódor és társai a borossebesi bányában vésték. Az oszlopok többi részét helyben faragták a szakemberek. A két darab egy méteres sárga oszlop aragonit, spanyol márványból készült. Az oltár feszületét Fadrusz János készítette carrarai márványból, a pozsonyi mintájára. A felül lévő két kis hatszöget egyiptomi márványból, az alső sarokban lévő fekete hatszögeket görög márványból készítették. A keresztelő kút és medence márványát Salzburgból hozták. A bal oldali két stallum gyönyörű kézi faragás intarziákkal. A szószék, amely a római Szt. Péter templominak a másolata terméskőből készült. A sekrestyében elhelyezett tölgyfából készült, fafaragásokkal díszített szószékfeljárót Bécsből hozták. Az ajtók, ablakok és intarziás bútorok Fogenhoffer bécsi asztalosmester munkái. A gyóntatószék az ajtókhoz, ablakokhoz és a bútorokhoz hasonló fafaragásokkal készült. Az ólomüvegablakokat tiroli festőművészek készítették. A templom festésével egy budapesti vállalkozást, Glázer János és Társa cégét bízták meg. Az egyházi ruhák nagy része az 1860-as évekből, Bécsből származik. A ruhák arany, ezüst, színes brokátból, gobelinből, bársonyból és nehéz selyemből készültek. | + | A templom kövezetét mozaikból rakták ki. A toronyba vezető csigalépcső, az oszlopok, az ajtófelek, az ablakok a '''[[Wenckheim Frigyes]]''' birtokáról, a borossebesi bányából származó vörösmárványból készültek. A márványoszlopok alsó és felső díszeit bécsi minta alapján Dránsztyik Tódor és társai a borossebesi bányában vésték. Az oszlopok többi részét helyben faragták a szakemberek. A két darab egy méteres sárga oszlop aragonit, spanyol márványból készült. Az oltár feszületét '''Fadrusz János''' készítette carrarai márványból, a pozsonyi mintájára. A felül lévő két kis hatszöget egyiptomi márványból, az alső sarokban lévő fekete hatszögeket görög márványból készítették. A keresztelő kút és medence márványát Salzburgból hozták. A bal oldali két stallum gyönyörű kézi faragás intarziákkal. A szószék, amely a római Szt. Péter templominak a másolata terméskőből készült. A sekrestyében elhelyezett tölgyfából készült, fafaragásokkal díszített szószékfeljárót Bécsből hozták. Az ajtók, ablakok és intarziás bútorok '''Fogenhoffer bécsi asztalosmester''' munkái. A gyóntatószék az ajtókhoz, ablakokhoz és a bútorokhoz hasonló fafaragásokkal készült. Az ólomüvegablakokat tiroli festőművészek készítették. A templom festésével egy budapesti vállalkozást, Glázer János és Társa cégét bízták meg. Az egyházi ruhák nagy része az 1860-as évekből, Bécsből származik. A ruhák arany, ezüst, színes brokátból, gobelinből, bársonyból és nehéz selyemből készültek. |
- | == Wenckheim | + | == Wenckheim-sírbolt == |
A Magyarországon egyedülálló belül is díszes családi kriptát neves mesterek arany és színes mozaikokkal díszítettek. | A Magyarországon egyedülálló belül is díszes családi kriptát neves mesterek arany és színes mozaikokkal díszítettek. | ||
- | A kriptában nyugszik az építtető gróf [[Wenckheim Dénes]] és fia gróf [[Wenckheim Lajos]], valamint [[Steib János]] plébános, aki haláláig 1979. július 3-ig gondozta, felügyelte a műemlékegyüttest. | + | A kriptában nyugszik az építtető gróf '''[[Wenckheim Dénes]] és fia gróf [[Wenckheim Lajos]]''', valamint '''[[Steib János]] plébános''', aki haláláig 1979. július 3-ig gondozta, felügyelte a műemlékegyüttest. |
- | A műemlékegyüttes csak előzetes bejelentkezés esetén látogatható. | + | A műemlékegyüttes (templom és sírbolt) csak előzetes bejelentkezés esetén látogatható. |
35. sor: | 31. sor: | ||
- | * Doboz | + | * [[Doboz]] |
- | * Wenckheim kastély (Doboz) | + | * [[Wenckheim kastély (Doboz)]] |
== Források == | == Források == | ||
- | |||
- | |||
* gróf Wenckheim Jeanne-Maria (Doboz, 2012) | * gróf Wenckheim Jeanne-Maria (Doboz, 2012) |
A lap 2013. április 10., 15:38-kori változata
Magyarország védett műemlékei közé tartozó római katolikus templomot és kriptát, amely a Wenckheim kastélyhoz tartozó parkban áll. A templomot és a sírboltot gróf Wenckheim Dénes építette a Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján.
Tartalomjegyzék |
A templom
A templom mennyezete az első vasbeton létesítmények egyike. Az épületegyüttes alapját 1897-ben ásták ki. A templomot az építkezés befejezését követően 1902. június 7-én ünnepélyes keretek között szentelték fel. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között.A templom kövezetét mozaikból rakták ki. A toronyba vezető csigalépcső, az oszlopok, az ajtófelek, az ablakok a Wenckheim Frigyes birtokáról, a borossebesi bányából származó vörösmárványból készültek. A márványoszlopok alsó és felső díszeit bécsi minta alapján Dránsztyik Tódor és társai a borossebesi bányában vésték. Az oszlopok többi részét helyben faragták a szakemberek. A két darab egy méteres sárga oszlop aragonit, spanyol márványból készült. Az oltár feszületét Fadrusz János készítette carrarai márványból, a pozsonyi mintájára. A felül lévő két kis hatszöget egyiptomi márványból, az alső sarokban lévő fekete hatszögeket görög márványból készítették. A keresztelő kút és medence márványát Salzburgból hozták. A bal oldali két stallum gyönyörű kézi faragás intarziákkal. A szószék, amely a római Szt. Péter templominak a másolata terméskőből készült. A sekrestyében elhelyezett tölgyfából készült, fafaragásokkal díszített szószékfeljárót Bécsből hozták. Az ajtók, ablakok és intarziás bútorok Fogenhoffer bécsi asztalosmester munkái. A gyóntatószék az ajtókhoz, ablakokhoz és a bútorokhoz hasonló fafaragásokkal készült. Az ólomüvegablakokat tiroli festőművészek készítették. A templom festésével egy budapesti vállalkozást, Glázer János és Társa cégét bízták meg. Az egyházi ruhák nagy része az 1860-as évekből, Bécsből származik. A ruhák arany, ezüst, színes brokátból, gobelinből, bársonyból és nehéz selyemből készültek.
Wenckheim-sírbolt
A Magyarországon egyedülálló belül is díszes családi kriptát neves mesterek arany és színes mozaikokkal díszítettek.
A kriptában nyugszik az építtető gróf Wenckheim Dénes és fia gróf Wenckheim Lajos, valamint Steib János plébános, aki haláláig 1979. július 3-ig gondozta, felügyelte a műemlékegyüttest.
A műemlékegyüttes (templom és sírbolt) csak előzetes bejelentkezés esetén látogatható.
Képgaléria
Lásd még
Források
- gróf Wenckheim Jeanne-Maria (Doboz, 2012)