Hollósy Kornélia (1827–1890)
A BékésWiki wikiből
(Kép beillesztése + formázás) |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Életrajz == | == Életrajz == | ||
| - | + | Hollósy Kornélia Júlianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /ma Románia, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, de 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak, ekkor magyarosították nevüket Hollósy-ra. Kornélia szülei tizenegyedik gyermeke volt; édesanyja sajnos belehalt legkisebb gyermeke szülésébe. | |
Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett. | Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett. | ||
| - | Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű | + | Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. |
Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából. | Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából. | ||
| - | + | Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal Mária nővére házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük idején 1852-ben Kornélia 25 éves volt férje pedig 28. | |
| - | Két | + | Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/. |
| - | Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' | + | Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást. |
| - | Utolsó jelentős fellépése | + | Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte. |
| - | Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú | + | Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását, egy hangászegylet működését. |
| - | Két éves országos körút befejezése | + | Két éves országos körút befejezése után 1864-ben végleg visszavonult és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte. |
| - | Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett | + | Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''': |
| - | '''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. | + | '''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét. |
1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra. | 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra. | ||
== Emléke Dombegyházon == | == Emléke Dombegyházon == | ||
| - | A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, | + | A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''Szent Kornélia kápolna''' nevet kapta. |
| - | Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még | + | Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi ábrázoló kisméretű festmény is. Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. |
| - | Dombegyházon ma óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt. | + | Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt. |
2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt. | 2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt. | ||
A lap 2012. június 26., 18:19-kori változata
operaénekes
Tartalomjegyzék |
Életrajz
Hollósy Kornélia Júlianna Klára 1827. április 13-án született Gertenyesen /ma Románia, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, de 1832-ben I. Ferenc császár nemesi címet adományozott a családnak, ekkor magyarosították nevüket Hollósy-ra. Kornélia szülei tizenegyedik gyermeke volt; édesanyja sajnos belehalt legkisebb gyermeke szülésébe. Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett. Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti Nemzeti Színház-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából. Későbbi férjével Lonovics József dombegyházi földbirtokossal Mária nővére házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük idején 1852-ben Kornélia 25 éves volt férje pedig 28. Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/. Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást. Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán-ját, melyben Melindát énekelte.
Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását, egy hangászegylet működését. Két éves országos körút befejezése után 1864-ben végleg visszavonult és családjával Dombegyházra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte. Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét. 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.
Emléke Dombegyházon
A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a Szent Kornélia kápolna nevet kapta. Építője Marosán György battonyai építőmester, a tervező Tasnády Károly építészmérnök volt. Az oltárképet Patay László festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi ábrázoló kisméretű festmény is. Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.
2005. novemberében a Békés Megyei Könyvtár nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.
Forrás
- Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: zeneikonyvtar.hu (Látogatva: 2012.06.26.)
Kapcsolódó irodalom
- Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. A Népszabadság, 2002. április 13-án megjelent cikkét felhasználva családi képekkel és írásokkal kiegészítette dr. Bisztray Tamásné.
- Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010.
- Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
- Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41.
- Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása.
- Gerendeli György: Egy kiállítás ürügyén. Bárka. 1996. e. sz. 122-125. p. A cikk a www.bmtk.hu elektronikus könyvtárban is megtalálható
- Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927.
- Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia = Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. . = Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteményében.
- Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából = Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
- Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba, 2002 Kiad. a Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület. A www.bmtk.hu elektronikus könyvtárban is olvasható.
- Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba, 1996. Kiad. a Békés Megyei Önkormányzat. A [http.www.bmtk.hu] c. elektronikus könyvtárban is olvasható.
Külső hivatkozások
- Hollósy Kornélia. In: Wikipédia (Látogatva: 2012.03.18.)
- Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: Budapest Főváros Levéltára (Látogatva: 2012.03.18.)
- Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" - részletek. In: Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin (Látogatva: 2012.03.18.)
Az összes fotót Gellért Mária készítette.
