Krammer Nándor (1855–1921)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Kép feltöltése) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke | tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke | ||
| - | == Élete == | + | == Élete == |
| + | [[Fájl:Krammer Nandor.jpg|bélyegkép|300px|Krammer Nándor]] | ||
| + | [[Fájl:Krammer csalad sir.jpg|bélyegkép|300px|A Krammer család sírja]] | ||
Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.''' | Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.''' | ||
| 8. sor: | 10. sor: | ||
Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában. | Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában. | ||
| - | '''[[1921]]. [[november 23|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', | + | '''[[1921]]. [[november 23|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', a Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Krammer család sírhelyét [[2022|2022-ben]] felszámolták. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. | Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. | ||
| - | A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám ( | + | A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872–1950)|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől. |
Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is. | Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is. | ||
| 47. sor: | 49. sor: | ||
*Hírek a csabai muzeumról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1903_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=308&layout=s Békésmegyei Közlöny 30. évf. 98. szám (1903. december 6.)] | *Hírek a csabai muzeumról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1903_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=308&layout=s Békésmegyei Közlöny 30. évf. 98. szám (1903. december 6.)] | ||
*Krammer Nándor temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=215&layout=s Körösvidék 2. évf. 268. szám (1921. november 26.)] | *Krammer Nándor temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=215&layout=s Körösvidék 2. évf. 268. szám (1921. november 26.)] | ||
| - | *Krammer Nánor. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=207&layout=s Körösvidék 2. évf. 266. szám (1921. november 24.)] | + | *Krammer Nánor. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=207&layout=s Körösvidék 2. évf. 266. szám (1921. november 24.)] |
| + | * Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
*Megyei hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=263&layout=s Békésmegyei Közlöny 8. évf. 81. szám (1881. július 5.)] | *Megyei hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=263&layout=s Békésmegyei Közlöny 8. évf. 81. szám (1881. július 5.)] | ||
*A muzeum-választmány ülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny 35. évf. 76. szám (1908. szeptember 20.)] | *A muzeum-választmány ülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny 35. évf. 76. szám (1908. szeptember 20.)] | ||
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 1., 13:52-kori változata
tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke
Tartalomjegyzék |
Élete
Krammer Nándor Pozsonyban született 1855. október 1-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1882 júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. 1887-ben pedig a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.
1895-ben kötött házasságot Mertz Ellával (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született, Ella, aki orvosnak tanult.
Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.
1921. november 23-án Békéscsabán hunyt el, a Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Krammer család sírhelyét 2022-ben felszámolták.
Munkássága
Először szülővárosában kezdett tanítani. 1880. szeptember 1-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. Balás Ádám lemondását követően 1902-től 1908-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. 1902-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. 1903 júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon. Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége. Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az 1910-ben megalakult csabai Állatvédő Egyletnek. Éveken keresztül állt barátságban Herman Ottóval. Önkéntes tagja volt a Magyar Ornitológiai Központnak. A párizsi világkiállításra Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek, melyből a negyediket Krammer szerkesztette. Munkájukat aranyéremmel díjazták. Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisában is.
Művei
- Ásatások a megyében : A Békéscsabai Muzeum-Egyesület megbízásából végzett ásatásokról. In: Békésmegyei Közlöny 29. évf. 72. szám (1902. szeptember 7.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- A Békéscsabai Múzeum-Egyesület gyűjteményeinek lajstroma az 1902. évi október hó 1-jéig. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1903. 169 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Békéscsabai Muzeum-Egyesület legújabb gyarapodása. In: Békésmegyei Közlöny 28. évf. 84. szám (1901. október 20.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- Éles ellentétek. In: Békésmegyei Közlöny 33. évf. 108. szám (1906. december 30.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- Egy fehér Hirundo rustica L. In: Aquila 4. évf. 4. szám (1897) (Látogatva: 2017. 08. 19.)
- A fantetű szájrészei. Pozsony : Stampfel, Edel és Tsai, 1886.
- A gyula-varsándi lelet I. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 10. szám (1903. február 1.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- A gyula-varsándi lelet II. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 13. szám (1903. február 12.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- A gyula-varsándi lelet III. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 14. szám (1903. február 15.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- A gyula-varsándi lelet IV. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 15. szám (1903. február 22.)(Látogatva: 2017. 08. 18.)
Források
- Állatvédő egylet. In: Békés 42. évf. 7. szám (1910. február 13.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- Békés Megyei hírek. In: Békésmegyei Közlöny 7. évf. 153. szám (1880. augusztus 10.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- Békés Megyei hírek. In: Közlöny 8. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 354. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Beküldetett. In: Békésmegyei Közlöny 7. évf. 154. szám (1880. augusztus 12.) (Látogatva: 2017. 08. 18.)
- Krammer Nándor dr. 1855–1921. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Leányközépiskola ... értesítője az 1921/22. iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla. Békéscsaba : Leányközépisk., 1922. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyüjteményeinek leirása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vönöczky Lilla: Magyar ornitológiai Központ története 1893–1944. Budapest, ELTE-BTK, 2009. (Látogatva: 2017. 08. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- A csabai múzeum-egyletből. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 84. szám (1903. július 9.)
- A csabai múzeum-egyletből. In: Békésmegyei Közlöny 31. évf. 18. szám (1904. február 18.)
- Egy fiatal orvosnő halála. In: Körösvidék 1. évf. 146. szám (1920. szeptember 25.)
- Egy iskola ünnepségei. In: Békésmegyei Közlöny 32. évf. 64. szám (1905. június 29.)
- Gyászhír. In: Békésmegyei Közlöny 57. évf. 78. szám (1920. szeptember 26.)
- Hírek a csabai muzeumról. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 98. szám (1903. december 6.)
- Krammer Nándor temetése. In: Körösvidék 2. évf. 268. szám (1921. november 26.)
- Krammer Nánor. In: Körösvidék 2. évf. 266. szám (1921. november 24.)
- Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Megyei hírek. In: Békésmegyei Közlöny 8. évf. 81. szám (1881. július 5.)
- A muzeum-választmány ülése. In: Békésmegyei Közlöny 35. évf. 76. szám (1908. szeptember 20.)
