Szabadság Rádió (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (javítások a formázásban, szövegbetoldás a bevezetőbe) |
a (Fekete Pál belső hivatkozás javítása) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével. | [[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével. | ||
| - | Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is. | + | Az adókészülék 2db [http://members.chello.hu/szarka.gyorgy/electron/os51se.html Tungsram OS51-es] rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is. |
Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott. | Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott. | ||
== Az első adás: == | == Az első adás: == | ||
| - | Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza ( | + | Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900–1978)|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni. |
Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről. | Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről. | ||
| - | A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában. | + | A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (1928–2022)|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában. |
== A rádió vége: == | == A rádió vége: == | ||
A lap jelenlegi, 2022. augusztus 13., 14:52-kori változata
A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni. Békéscsabán 1956. október 31-én szólalt meg először a Szabadság Rádió.
Tartalomjegyzék |
Technikai feltételek:
Lődy András, Komoróczky János és Miklós Lajos közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót Hidvégi Tibor mezőberényi fizika-tanár segítségével. Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is. Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt Zsilinszki Pál, aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.
Az első adás:
Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. dr. Ferdinandy Kond, kórházi segédorvossal, aki Féja Gézát kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és dr. Weinhart Mihály lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és Stefanik Irén a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű Agfa szalag elfogyott, ezért olcsó magyar Ozafron papírszalagra tudták csak felvenni. Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘ –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül Kaskötő István számolt be a budapesti eseményekről. A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, Örsi Tóth László, Kiss Béla és Ballabás László, aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. Fekete Pál kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.
A rádió vége:
Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.
