Táborszky László (1927–2004)
A BékésWiki wikiből
a (+ Kép feltöltése) |
a (Táborszky László (1927‒2004) lapot átneveztem Táborszky László (1927–2004) névre: Hosszú kötőjel) |
A lap jelenlegi, 2021. december 29., 13:02-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Táborszky László a Nógrád megyei Vanyarcon született 1927. szeptember 10-én, Táborszky András és Mlinárcsek Mária második gyermekeként. A hívő családban öt testvér nevelkedett.
Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskola négy osztályát pedig Budapesten végezte el. 1941-től tanulmányi ösztöndíjjal a fővárosi Rákóczi Ferenc Kereskedelmi Középiskolában folytatta tanulmányait, és szerzett érettségi bizonyítványt. 1945 nyarán jelentkezett az Evangélikus Hittudományi Karra. Többen próbálták lebeszélni a lelkészi pályáról, az akkori idők nem kedveztek a papi hivatás választásának.
Nehéz időszak következett: 1951-ben munkaszolgálatra vitték, a hatalomnak valószínűleg nem tetszett, hogy gyülekezetéből sok gyerek járt hittanra. Kecskemétre került, ahol építőmunkásként kellett dolgoznia. A munkaszolgálat után visszakerült Tatabányára, majd a Komárom megyei Szákon lett lelkész.
Időközben családot alapított, 1952. május 10-én házasságot kötött Mór Margittal, aki ötvenkét évig minden munkájában hűségesen segítette. Két gyermekük született: Katalin és László.
2000-ben ment nyugdíjba. A nyugdíjas éveket gyermekei, unokái, szerettei körében azonban kevés ideig élvezhette. Táborszky László rövid betegség után, 2004. augusztus 28-án hunyt el. Hetvenhetedik születésnapján, 2004. szeptember 10-én, Budapesten búcsúztatták el.
Munkássága
Fiatalon, 1949. október 2-án szentelték pappá, Tatabányán kapott lelkészi állást. Békés megyébe az egyházi felsőbbség kérésére jött el 1959-ben. Először Kondoroson, majd 1972-től Békéscsabán szolgált az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetében. A csabaiak akkor ismerhették meg igazán, amikor lelkésztársaival, a gyülekezettel és a város lakóival összefogva többéves kitartó munkával elvégezték az 1978-ban földrengéskárt szenvedett Evangélikus Nagytemplom külső-belső műemléki felújítását. Több ciklusban, először 1980-ban választották meg a Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperesévé, hat évig püspökhelyettes is volt. Az ország életében óriási változásnak tekintette, hogy Magyarországon ismét megnyílhattak az egyházi iskolák, és nagy reménységgel töltötte el, hogy Békéscsabának újra lett evangélikus gimnáziuma. Papi szolgálatában 1999-ben töltötte be az ötvenedik évet, ezzel aranydiplomás lelkész lett. Szerette a nyelveket, az egyetemen héberül, görögül, latinul és németül tanult, a szlovákot is elsajátította. A békéscsabai gyülekezetben magyarul és szlovákul tartotta az istentiszteleteket. Sokan ismerték és kedvelték a városban. Közösségi embernek vallotta magát. Egyházi, közéleti és társadalmi szolgálatát mind egyházi, mind állami részről elismerték.
Emlékezete
- Táborszky László tiszteletére 2007-ben emléktáblát avattak az Evangélikus Nagytemplomban.
Források
- Kara Gabriella: „A hit a remélt dolgokban való bizalom...”. Csabai Mérleg, 10. évf. 3. szám (2000. február 10.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Mihály: In memoriam Táborszky László. Csabai Mérleg, 14. évf. 16. szám (2004. szeptember 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
