Doboz

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Hivatkozás beillesztése az ajánlott irodalomhoz)
(új kategória)
 
(8 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
Doboz  nagyközség a Békési Kistérségben, Békés megyében a Dél Alföldön található.
 +
A település központjától 4 km-re található Doboz - Szanazug üdülőterület.
-
*[http://ek.bmk.hu/?docId=570 A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886.]
+
== Földrajza ==
-
*Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p.
+
-
*Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p.
+
-
*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p.
+
-
*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p.
+
-
*Doboz. In: [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&secID=2083 Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.] Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p.
+
-
*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p.
+
-
*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p.
+
-
*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p.
+
-
*[http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000244&secId=0000022776&mainContent=true&mode=html#Illyes_Gyula-Itt_elned_kell-illyes02121 Illyés Gyula: Lélek és kenyér.] Bp.: Nyugat, [1939]
+
-
*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p.
+
-
*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p.
+
-
*Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p.
+
-
*Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p.
+
-
*Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7.
+
-
*Szabó Tibor: A „Doboz” helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484.
+
-
*Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p.
+
 +
Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki.
 +
Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna és az Óvári-csatorna húzódik.
 +
 +
A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján délnyugati irányban a Marói-erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki-erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt-erdő, Faluhelyi-, Madárfoki-erdő, Szanazugi-erdő.
 +
 +
== Helynév eredete ==
 +
 +
A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint:
 +
Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos)
 +
Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent a 'doboz' szó, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)
 +
Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.
 +
 +
== Közlekedés ==
 +
 +
A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Doboz autóbusszal is jól megközelíthető.
 +
 +
== Története ==
 +
 +
Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször.
 +
'''Doboz neve 1075-ben tűnik fel először'''. I. Géza a Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott földjükkel az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon.
 +
A lakosság ősfoglalkozása: halászat, pákászás, madárfogás, pásztorkodás. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek.
 +
A '''XIV. században''' Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része Doboz. '''1403'''-ban az uradalmat Zsigmond király '''Maróthi János macsói bán'''nak adományozta.
 +
Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az '''1506'''-ban keltezett adományozó levél '''Alsó- és Felső Doboz''' néven említik a települést.
 +
 +
Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki itt a szandzsák székhelyét. A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban. A Körös nádasai, a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.
 +
 +
'''1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól''', lassan újra kezdődött az élet, újraéledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó–Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak, fa haranglábbal.
 +
 +
1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró '''Harruckern János Györgyöt''' ( 1664-1742) '''1732-ben iktatták be  Békés megye főispáni  tisztébe'''.  Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.
 +
 +
'''Gróf  Wenckheim Rudolf''' (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották.  Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a '''magtár''' építése az '''európai hírű versenyistálló''' létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt '''Wenckheim Dénes'''  (1861 – 1933) kapta.
 +
 +
Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesült Doboz-Műréten. Csatornarendszert alakítottak ki, így  400 hold földet tudtak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emelték. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek.
 +
A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkrement.
 +
 +
Az '''I. világháború''' a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak.  1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyilván.
 +
 +
A '''II. világháború''' 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait, összesen 16 főt vittek el.
 +
 +
== Kulturális élete ==
 +
 +
1884-ben cselédek és napszámosok '''Olvasókör'''t alapítottak. A '''községi könyvtár''' 1951-ben jött létre. '''Bartók Béla''' 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége '''[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra]''' 1938-tól végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent '''Illyés Gyula Lélek és kenyér''' című művében.
 +
 +
== Források ==
 +
 +
* Dobozi tanulmányok. szerk. Réthy Zsigmond.Békéscsaba: BMMI., 1989. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
 +
* Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp.: Száz magyar falu Könyvesháza, 2003. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
 +
* Doboz község 900 esztendeje. összeáll. Marsi László. szerzői kiadás, 1975. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
*A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtar ([http://ek.bmk.hu/?docId=570 digitalizált változat])
 +
*Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.] Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&secID=2083 digitalizált változat])
 +
*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp.: Nyugat, [1939] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia ([http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02118/illyes02121/illyes02121.html digitalizált változat])
 +
*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Szabó Tibor: A "Doboz" helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
*Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
36. sor: 89. sor:
*[http://ek.bmk.hu/?docId=459 Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt] (képeslap)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=459 Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt] (képeslap)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=460 Doboz, Szent József-kultúrház] (képeslap)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=460 Doboz, Szent József-kultúrház] (képeslap)
 +
 +
* [[Kategória:Települések]]
 +
* [[Kategória: Doboz]]

A lap jelenlegi, 2021. október 13., 07:29-kori változata

Doboz nagyközség a Békési Kistérségben, Békés megyében a Dél Alföldön található. A település központjától 4 km-re található Doboz - Szanazug üdülőterület.

Tartalomjegyzék

Földrajza

Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki. Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna és az Óvári-csatorna húzódik.

A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján délnyugati irányban a Marói-erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki-erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt-erdő, Faluhelyi-, Madárfoki-erdő, Szanazugi-erdő.

Helynév eredete

A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint: Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos) Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent a 'doboz' szó, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János) Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.

Közlekedés

A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Doboz autóbusszal is jól megközelíthető.

Története

Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször. Doboz neve 1075-ben tűnik fel először. I. Géza a Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott földjükkel az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon. A lakosság ősfoglalkozása: halászat, pákászás, madárfogás, pásztorkodás. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek. A XIV. században Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része Doboz. 1403-ban az uradalmat Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak adományozta. Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az 1506-ban keltezett adományozó levél Alsó- és Felső Doboz néven említik a települést.

Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki itt a szandzsák székhelyét. A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban. A Körös nádasai, a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.

1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól, lassan újra kezdődött az élet, újraéledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó–Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak, fa haranglábbal.

1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró Harruckern János Györgyöt ( 1664-1742) 1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.

Gróf Wenckheim Rudolf (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a magtár építése az európai hírű versenyistálló létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt Wenckheim Dénes (1861 – 1933) kapta.

Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesült Doboz-Műréten. Csatornarendszert alakítottak ki, így 400 hold földet tudtak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emelték. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek. A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkrement.

Az I. világháború a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyilván.

A II. világháború 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait, összesen 16 főt vittek el.

Kulturális élete

1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak. A községi könyvtár 1951-ben jött létre. Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége Kozmutza Flóra 1938-tól végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Doboz”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök