Mladonyiczky Béla (1936–1995)
A BékésWiki wikiből
| 24. sor: | 24. sor: | ||
<gallery> | <gallery> | ||
| - | |||
Fájl:2 (2).jpg|Zene | Fájl:2 (2).jpg|Zene | ||
| + | Fájl:3 (2).jpg|Napimádó | ||
| + | Fájl:7 (2).jpg| | ||
| + | Fájl:4 (2).jpg| | ||
| + | Fájl:5 (2).jpg| | ||
| + | Fájl:6 (2).jpg|Kemény Gábor | ||
</gallery> | </gallery> | ||
== Köztéri szobrai Békéscsabán == | == Köztéri szobrai Békéscsabán == | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
A lap 2012. április 3., 16:59-kori változata
Mladonyiczky Béla (1936. május 20.-1995. október 17.) szobrász és éremművész.
Tartalomjegyzék |
Élete
Békésszentandráson született 1936. május 20-án. Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár, édesanyja háztartásbeli. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért hányatott élet várt az egész családra. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Aztán apját letartóztatták 1944-ben, majd 1945. január 15-én Buchenwaldban megölték. A családfő halála után anyja - hogy eltartsa magát és két gyermekét - alkalmi munkás lett. Kisdiákként a sárospataki iskola és kollégium tanulója lett, ahol tanárai, nevelői felfedezték művészi adottságait. Középiskolai tanulmányait már a Budapesti Művészeti Gimnáziumban folytathatta. Tanárai itt is felkarolták a hátrányos helyzetből indult tehetséget: meghívták otthonukba, színházi- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki. Erős akarattal, küzdeni-tudással igyekezett pótolni a hiányosságait. A fiatalember lassan leküzdötte hátrányait, bár 1956 eseményei benne is mély nyomokat hagytak. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán előtérbe került pedagógia iránti érdeklődése, így a szobrászat mellett a tanárképzést is fölvette fakultatív tárgyként. Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós. Eszményképe Medgyessy Ferenc.
Pályája
1961 júniusában két diplomájával hazaköltözött. Ígéretek után egy észak-békési kisközségi állásajánlat várta itthon a már nős (hitvestársa Sík Sára) és gyermekét váró művészt. Végül a békési Szegedi Kiss István Kollégiumban kapott nevelőtanári állást és egy szobát. 1963-ban felkérték a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban rajz- művészettörténet- szakrajz oktatására. Első műtermét ez az iskola biztosította egy 25 m2-es raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor kezdődött. 1961-től Békésen, majd 1987-ig Békéscsabán tanított, szakkört vezetett. A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan egyéb feladatot vállalt. 1971-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. Az MMK megbízta őt a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. Két művésztársával - Koszta Rozáliával és Takács Győzővel - megszervezte a Kohán Műhelyt, majd mecénások és alkotók részvételével később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért Egyesületet. 15 egyéni kiállítása közül 4 Békéscsabán is látható volt. Miután voltak kellő számban megbízásai, így koncentrálhatott az alkotói munkájára. Valamennyi kis- és nagyméretű szobrát, műemlékét saját kezűleg faragta, emiatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, 1995. október 17-én elhunyt.
Hitvallása
"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."
Galéria
.jpg) Zene |
.jpg) Napimádó |
.jpg) |
.jpg) |
.jpg) |
.jpg) Kemény Gábor |
