Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (formázás) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | [[fájl:Repülés 057.JPG|bélyegkép|300 px|A Kazinczy Lakótelep részlete]] | |
| + | == Bevezetés == | ||
A békéscsabai '''Kazinczy''' /korábban '''Kulich'''/ '''Lakótelep''' születésének és felépítésének krónikája nemcsak a városé, hanem az ide költöző családoké is. | A békéscsabai '''Kazinczy''' /korábban '''Kulich'''/ '''Lakótelep''' születésének és felépítésének krónikája nemcsak a városé, hanem az ide költöző családoké is. | ||
| 6. sor: | 7. sor: | ||
A szócikk nem csak a Kazinczy Lakótelepet, hanem a '''Kazinczy útnak a mai Andrássy úttól a Szarvasi útig''' terjedő szakaszát, illetve az oda becsatlakozó utcákat is érinti. | A szócikk nem csak a Kazinczy Lakótelepet, hanem a '''Kazinczy útnak a mai Andrássy úttól a Szarvasi útig''' terjedő szakaszát, illetve az oda becsatlakozó utcákat is érinti. | ||
| - | [[fájl: | + | == Történet == |
| - | + | [[fájl: 20200126_184021.jpg|bélyegkép|300 px|A békéscsabai Városi Tanács határozata]] | |
| - | + | A lakótelep építése előtt ezen a nagy területen a korábbi évtizedekben a következők voltak megtalálhatók: '''Vásártér''' /az iskola és az ABC körüli rész/,''' [[Méntelep (Békéscsaba)|Magyar Királyi Méntelep]]''', később '''Előre Futballpálya''' /a mai '''Tűzoltósággal''' szembeni terület/, és a''' Dohánybeváltó''' /a tízemeletes épület környéke/. | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | A lakótelep építése előtt ezen a nagy területen a korábbi évtizedekben a következők voltak megtalálhatók: '''Vásártér''' /az iskola és az ABC körüli rész/,''' Magyar Királyi Méntelep''', később '''Előre Futballpálya''' /a mai '''Tűzoltósággal''' szembeni terület/, és a''' Dohánybeváltó''' /a tízemeletes épület környéke/. | + | |
| - | + | 1961-ben jelölte ki a Békéscsabai Városi tanács ezt a nagy területet lakótelep építése céljára. | |
A nagyarányú építkezés 1961-ben a Vásártér felől indult az első épület alapozásával. Az '''Állami Építőipari Vállalat''' munkagépei felvonultak és megtörténtek az első kapavágások. Az 1. számú épületet 1962-ben adták át. A lakások állami tulajdonúak voltak, alacsony havi bérleti díjjal. Később megalakult a '''Lakásszövetkezet''', amelytől már megvásárolhatták a dolgozók a lakásokat 15 százalék előleg befizetésével. | A nagyarányú építkezés 1961-ben a Vásártér felől indult az első épület alapozásával. Az '''Állami Építőipari Vállalat''' munkagépei felvonultak és megtörténtek az első kapavágások. Az 1. számú épületet 1962-ben adták át. A lakások állami tulajdonúak voltak, alacsony havi bérleti díjjal. Később megalakult a '''Lakásszövetkezet''', amelytől már megvásárolhatták a dolgozók a lakásokat 15 százalék előleg befizetésével. | ||
| - | + | [[fájl: IMG 6212-001.JPG|bélyegkép|300 px|A 10. sz. Általános Iskola a tornaterem felől]] | |
1964-re 245 lakás épült meg. Akik ide költöztek általában rosszabb körülményekből, fürdőszoba nélküli házakból jöttek. A négyemeletes épületek három lépcsőházból álltak. A lakások nagyobb részt kétszobásak /előszoba, konyha, fürdőszoba, némelyikhez erkély tartozott/, de volt egyszobás lakás is. Áruk 103 ezer és 140 ezer forint körül mozgott. Ezeket még szénfűtésre tervezték, tehát fás rekesz is járt hozzájuk a földszinten. Közös helyiségnek számított a mosókonyha és szárító, valamint a gyermekkocsi tároló. Sok volt a fiatal házaspár. | 1964-re 245 lakás épült meg. Akik ide költöztek általában rosszabb körülményekből, fürdőszoba nélküli házakból jöttek. A négyemeletes épületek három lépcsőházból álltak. A lakások nagyobb részt kétszobásak /előszoba, konyha, fürdőszoba, némelyikhez erkély tartozott/, de volt egyszobás lakás is. Áruk 103 ezer és 140 ezer forint körül mozgott. Ezeket még szénfűtésre tervezték, tehát fás rekesz is járt hozzájuk a földszinten. Közös helyiségnek számított a mosókonyha és szárító, valamint a gyermekkocsi tároló. Sok volt a fiatal házaspár. | ||
Az infrastruktúrát később kezdték fejleszteni, kiszolgáló egységek épültek, hozzákezdtek a bölcsőde, az óvoda és az iskola építéséhez is. Minderre szükség volt, hiszen Békéscsaba, így a lakótelep lakossága is folyamatosan növekedett. Bolt még nem volt, csak egy bódéból árulták a friss kenyeret és tejtermékeket, felvágottakat. | Az infrastruktúrát később kezdték fejleszteni, kiszolgáló egységek épültek, hozzákezdtek a bölcsőde, az óvoda és az iskola építéséhez is. Minderre szükség volt, hiszen Békéscsaba, így a lakótelep lakossága is folyamatosan növekedett. Bolt még nem volt, csak egy bódéból árulták a friss kenyeret és tejtermékeket, felvágottakat. | ||
Talán a gyenge húsellátás miatt is, de sokan vitték magukkal a disznóvágás szokását és még 1974-ben is tartottak disznótort. | Talán a gyenge húsellátás miatt is, de sokan vitték magukkal a disznóvágás szokását és még 1974-ben is tartottak disznótort. | ||
| - | |||
1964. decemberében megnyílt a város legmodernebb üzlete a '''Vásártéri ABC'''. Az elnevezést az '''A'''lapvető '''B'''olti '''C'''ikkek szavak kezdőbetűje adta. Ez az üzlet egymillió hatszázezer forintból épült és egymilliós volt az árukészlet amivel a vevőket várták. Micsoda nagy összeg volt ez 50 évvel ezelőtt! Később külön zöldség- és hús bolt települt a jobb ellátás érdekében. | 1964. decemberében megnyílt a város legmodernebb üzlete a '''Vásártéri ABC'''. Az elnevezést az '''A'''lapvető '''B'''olti '''C'''ikkek szavak kezdőbetűje adta. Ez az üzlet egymillió hatszázezer forintból épült és egymilliós volt az árukészlet amivel a vevőket várták. Micsoda nagy összeg volt ez 50 évvel ezelőtt! Később külön zöldség- és hús bolt települt a jobb ellátás érdekében. | ||
| - | + | Ugyanebben az évben épült fel Békéscsaba legújabb oktatási intézménye a '''10. sz. Általános Iskola''', melyet később egy új szárnnyal kellett bővíteni. | |
| - | |||
A lakótelepről kb. 240 rövidebb-hosszabb cikk szólt, a legtöbb az iskolával foglalkozott. Például arról tudósítottak, hogy szülők-nevelők ismerkedési estjét tartották, ahol fehér asztal mellett a családról és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről beszélgethettek a résztvevők. Pedagógiai előadás sorozatot is indítottak szülők számára. Egyébként is az iskola volt a legfontosabb közösség alakító intézmény. A gyerekek közül sokan már itt születtek itt jártak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Talán ők kötődnek legjobban a lakótelephez még most, felnőtt korukban is évtizedek távlatából. | A lakótelepről kb. 240 rövidebb-hosszabb cikk szólt, a legtöbb az iskolával foglalkozott. Például arról tudósítottak, hogy szülők-nevelők ismerkedési estjét tartották, ahol fehér asztal mellett a családról és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről beszélgethettek a résztvevők. Pedagógiai előadás sorozatot is indítottak szülők számára. Egyébként is az iskola volt a legfontosabb közösség alakító intézmény. A gyerekek közül sokan már itt születtek itt jártak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Talán ők kötődnek legjobban a lakótelephez még most, felnőtt korukban is évtizedek távlatából. | ||
| - | + | [[fájl:1983 augusztus 14.jpg|bélyegkép|300 px]] | |
| - | + | ||
| - | + | ||
Egyéb közösséget érintő akciók is voltak, bár ennek nem biztos, hogy örültek a dolgozók. Az Autóközlekedési Vállalat Kazinczy utcai telephelyén szolidaritási bélyeg vásárlására ösztönözték az embereket, hogy kötelezően támogassák az afrikai népek igazságos felszabadító harcát. Ahogy akkoriban diktálta a szokás! | Egyéb közösséget érintő akciók is voltak, bár ennek nem biztos, hogy örültek a dolgozók. Az Autóközlekedési Vállalat Kazinczy utcai telephelyén szolidaritási bélyeg vásárlására ösztönözték az embereket, hogy kötelezően támogassák az afrikai népek igazságos felszabadító harcát. Ahogy akkoriban diktálta a szokás! | ||
| - | |||
| - | |||
Hamarosan megnyílt a lakótelep első és máig egyetlen étterme a '''Fehér Galamb''' is, mely 2019-bezárt, az épület jelenleg /2020-ban/ eladó. | Hamarosan megnyílt a lakótelep első és máig egyetlen étterme a '''Fehér Galamb''' is, mely 2019-bezárt, az épület jelenleg /2020-ban/ eladó. | ||
| - | |||
| 51. sor: | 41. sor: | ||
A hatvanas évek második felében a volt '''Előre Futballpályán''' folytatódott az építkezés a 14-től a 25-ös épület megépítéséig. Az építőmunkások nemegyszer éjszaka is dolgoztak a pártkongresszus tiszteletére/!/ | A hatvanas évek második felében a volt '''Előre Futballpályán''' folytatódott az építkezés a 14-től a 25-ös épület megépítéséig. Az építőmunkások nemegyszer éjszaka is dolgoztak a pártkongresszus tiszteletére/!/ | ||
| - | + | [[fájl: Scan0133.JPG|bélyegkép|A Lakótelep a 22-es épületből fotózva|300 px]] | |
Miután „elfogyott” ez a terület is, a munkások a Kazinczy utca túloldalán az '''ABC-'''vel szemben folytatták az építkezést a 26-31-ig számozott házakkal. | Miután „elfogyott” ez a terület is, a munkások a Kazinczy utca túloldalán az '''ABC-'''vel szemben folytatták az építkezést a 26-31-ig számozott házakkal. | ||
A hatvanas évek végén áttértek a fűtés korszerűsítésre, tehát már nem épültek szénfűtésű lakások. Bevezették a gázt. Azon épületekben, amelyekben még szénnel fűtöttek, lassan – saját erőből – gázvezetéket és konvektorokat szereltek be. Az önálló városrész kulturális igényeinek kielégítésére könyvesboltot, fiókkönyvtárat és újságosbódét is telepítettek. A könyvtár és a könyvesbolt egyben a közösségi művelődés színtere is volt. | A hatvanas évek végén áttértek a fűtés korszerűsítésre, tehát már nem épültek szénfűtésű lakások. Bevezették a gázt. Azon épületekben, amelyekben még szénnel fűtöttek, lassan – saját erőből – gázvezetéket és konvektorokat szereltek be. Az önálló városrész kulturális igényeinek kielégítésére könyvesboltot, fiókkönyvtárat és újságosbódét is telepítettek. A könyvtár és a könyvesbolt egyben a közösségi művelődés színtere is volt. | ||
| 59. sor: | 49. sor: | ||
| - | + | Az 1980-as évekre egy élhető, sok füves területtel és egyre lombosodó fákkal szépített lakóteleppé vált. Hogy szebbé és barátságosabbá tegyék a környezetet, a tűzoltósággal szembeni kis parkba medencét építettek egy szoborral, mely a '''Fürdőző nő''' címet viseli, alkotója '''Rajki István'''. | |
| - | + | == Napjainkban == | |
A kilencvenes évekre befejeződött az építkezés. A lakótelep tehát néhány évre „beállt”, a rendszerváltás azonban itt is nagy változásokat hozott: megszűnt a büfé, eltűntek a szolgáltatóház szövetkezeti kirendeltségei, egyedül az orvosi rendelő maradt meg. Az állami szolgáltatók helyébe magánvállalkozók költöztek, ismét lett cipész, fodrász is a telepen. A boltok profilja többszörös átalakuláson ment keresztül, de a lakók nem maradtak ellátatlanok. A '''Herbária''' bezárt, jelenleg kereskedelmi célt szolgálnak az épület helyiségei. Az Állami Építőipari Vállalat épülete magánkézbe került. A tulajdonostól bérelhető helyiségekben ügyvéd, kozmetikai szalon, Siketek és Nagyothallók Szövetsége stb. található. | A kilencvenes évekre befejeződött az építkezés. A lakótelep tehát néhány évre „beállt”, a rendszerváltás azonban itt is nagy változásokat hozott: megszűnt a büfé, eltűntek a szolgáltatóház szövetkezeti kirendeltségei, egyedül az orvosi rendelő maradt meg. Az állami szolgáltatók helyébe magánvállalkozók költöztek, ismét lett cipész, fodrász is a telepen. A boltok profilja többszörös átalakuláson ment keresztül, de a lakók nem maradtak ellátatlanok. A '''Herbária''' bezárt, jelenleg kereskedelmi célt szolgálnak az épület helyiségei. Az Állami Építőipari Vállalat épülete magánkézbe került. A tulajdonostól bérelhető helyiségekben ügyvéd, kozmetikai szalon, Siketek és Nagyothallók Szövetsége stb. található. | ||
| 71. sor: | 61. sor: | ||
A legtöbb épület a Lakásszövetkezet kezelésében van. Annak feladatköre megalakulása óta jelentősen módosult, tehát ha fel akarják újítani 40-50 éves házaikat az itt élők, akkor inkább a saját erőforrásaikra, megtakarításaikra kell támaszkodniuk a Szövetkezet segítségével. Az utóbbi néhány évben kedvező jelek látszanak a megújulást illetően. Különböző banki megtakarítási konstrukciók, pályázatok segítik az itt lakókat, hogy szebb és barátságosabb környezetben élhessenek! | A legtöbb épület a Lakásszövetkezet kezelésében van. Annak feladatköre megalakulása óta jelentősen módosult, tehát ha fel akarják újítani 40-50 éves házaikat az itt élők, akkor inkább a saját erőforrásaikra, megtakarításaikra kell támaszkodniuk a Szövetkezet segítségével. Az utóbbi néhány évben kedvező jelek látszanak a megújulást illetően. Különböző banki megtakarítási konstrukciók, pályázatok segítik az itt lakókat, hogy szebb és barátságosabb környezetben élhessenek! | ||
| - | |||
==Források== | ==Források== | ||
| - | |||
| - | Gellért Mária: Lakótelep születik Békéscsabán. in: Körös tanulmányok - szakmai periodika. Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campus. Békéscsaba 2018. | + | * Békés Megyei Népújság 1960-1991, Békés Megyei Hírlap 1992-1995. |
| + | |||
| + | * Gellért Mária: Lakótelep születik Békéscsabán. in: Körös tanulmányok - szakmai periodika. Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campus. Békéscsaba 2018. | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap 2020. november 11., 09:28-kori változata
Tartalomjegyzék |
Bevezetés
A békéscsabai Kazinczy /korábban Kulich/ Lakótelep születésének és felépítésének krónikája nemcsak a városé, hanem az ide költöző családoké is. A különböző helyekről jött lakók korábbi életkörülményeiket, szokásaikat hátrahagyva úttörői, néha elszenvedői voltak a hazai lakótelepi életforma kialakulásának. Erről a bonyolult folyamatról tudósítottak több évtizeden keresztül a Békés Megyei Népújság /később Békés Megyei Hírlap/ újságírói, fotósai.
A szócikk nem csak a Kazinczy Lakótelepet, hanem a Kazinczy útnak a mai Andrássy úttól a Szarvasi útig terjedő szakaszát, illetve az oda becsatlakozó utcákat is érinti.
Történet
A lakótelep építése előtt ezen a nagy területen a korábbi évtizedekben a következők voltak megtalálhatók: Vásártér /az iskola és az ABC körüli rész/, Magyar Királyi Méntelep, később Előre Futballpálya /a mai Tűzoltósággal szembeni terület/, és a Dohánybeváltó /a tízemeletes épület környéke/.
1961-ben jelölte ki a Békéscsabai Városi tanács ezt a nagy területet lakótelep építése céljára.
A nagyarányú építkezés 1961-ben a Vásártér felől indult az első épület alapozásával. Az Állami Építőipari Vállalat munkagépei felvonultak és megtörténtek az első kapavágások. Az 1. számú épületet 1962-ben adták át. A lakások állami tulajdonúak voltak, alacsony havi bérleti díjjal. Később megalakult a Lakásszövetkezet, amelytől már megvásárolhatták a dolgozók a lakásokat 15 százalék előleg befizetésével.
1964-re 245 lakás épült meg. Akik ide költöztek általában rosszabb körülményekből, fürdőszoba nélküli házakból jöttek. A négyemeletes épületek három lépcsőházból álltak. A lakások nagyobb részt kétszobásak /előszoba, konyha, fürdőszoba, némelyikhez erkély tartozott/, de volt egyszobás lakás is. Áruk 103 ezer és 140 ezer forint körül mozgott. Ezeket még szénfűtésre tervezték, tehát fás rekesz is járt hozzájuk a földszinten. Közös helyiségnek számított a mosókonyha és szárító, valamint a gyermekkocsi tároló. Sok volt a fiatal házaspár.
Az infrastruktúrát később kezdték fejleszteni, kiszolgáló egységek épültek, hozzákezdtek a bölcsőde, az óvoda és az iskola építéséhez is. Minderre szükség volt, hiszen Békéscsaba, így a lakótelep lakossága is folyamatosan növekedett. Bolt még nem volt, csak egy bódéból árulták a friss kenyeret és tejtermékeket, felvágottakat. Talán a gyenge húsellátás miatt is, de sokan vitték magukkal a disznóvágás szokását és még 1974-ben is tartottak disznótort.
1964. decemberében megnyílt a város legmodernebb üzlete a Vásártéri ABC. Az elnevezést az Alapvető Bolti Cikkek szavak kezdőbetűje adta. Ez az üzlet egymillió hatszázezer forintból épült és egymilliós volt az árukészlet amivel a vevőket várták. Micsoda nagy összeg volt ez 50 évvel ezelőtt! Később külön zöldség- és hús bolt települt a jobb ellátás érdekében.
Ugyanebben az évben épült fel Békéscsaba legújabb oktatási intézménye a 10. sz. Általános Iskola, melyet később egy új szárnnyal kellett bővíteni.
A lakótelepről kb. 240 rövidebb-hosszabb cikk szólt, a legtöbb az iskolával foglalkozott. Például arról tudósítottak, hogy szülők-nevelők ismerkedési estjét tartották, ahol fehér asztal mellett a családról és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről beszélgethettek a résztvevők. Pedagógiai előadás sorozatot is indítottak szülők számára. Egyébként is az iskola volt a legfontosabb közösség alakító intézmény. A gyerekek közül sokan már itt születtek itt jártak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Talán ők kötődnek legjobban a lakótelephez még most, felnőtt korukban is évtizedek távlatából.
Egyéb közösséget érintő akciók is voltak, bár ennek nem biztos, hogy örültek a dolgozók. Az Autóközlekedési Vállalat Kazinczy utcai telephelyén szolidaritási bélyeg vásárlására ösztönözték az embereket, hogy kötelezően támogassák az afrikai népek igazságos felszabadító harcát. Ahogy akkoriban diktálta a szokás!
Hamarosan megnyílt a lakótelep első és máig egyetlen étterme a Fehér Galamb is, mely 2019-bezárt, az épület jelenleg /2020-ban/ eladó.
Időközben leaszfaltozták a Kazinczy utat és a mellékutakat, már az épületek között is megépültek a járdák. Kis földsávokat alakítottak ki a kertészkedni vágyók számára, a Kertészeti Vállalat pedig fákat és elválasztó sövényeket telepített.
Közben folytatódott a lakásépítés és már több ezer ember élt itt. További fejlesztésekre volt szükség! Orvosi rendelő, fodrász, cipész, patyolat épült, 1967-ben pedig megnyílt Békés megye legnagyobb bútoráruháza, amellyel valamennyire enyhült a bútorínség. Akik akkoriban akarták berendezni a lakásukat, tudták, hogy mennyire nehéz volt megfelelő bútorokat találni!
A hatvanas évek második felében a volt Előre Futballpályán folytatódott az építkezés a 14-től a 25-ös épület megépítéséig. Az építőmunkások nemegyszer éjszaka is dolgoztak a pártkongresszus tiszteletére/!/
Miután „elfogyott” ez a terület is, a munkások a Kazinczy utca túloldalán az ABC-vel szemben folytatták az építkezést a 26-31-ig számozott házakkal. A hatvanas évek végén áttértek a fűtés korszerűsítésre, tehát már nem épültek szénfűtésű lakások. Bevezették a gázt. Azon épületekben, amelyekben még szénnel fűtöttek, lassan – saját erőből – gázvezetéket és konvektorokat szereltek be. Az önálló városrész kulturális igényeinek kielégítésére könyvesboltot, fiókkönyvtárat és újságosbódét is telepítettek. A könyvtár és a könyvesbolt egyben a közösségi művelődés színtere is volt. A hetvenes években megépült a gyógyszertár és a posta.
Végül az építkezéseknél áttértek a Dohánybeváltó körüli területre. Ezek az épületek panelházak voltak, ahol – először szénnel, majd gázzal működő – központi fűtést használtak.
Az 1980-as évekre egy élhető, sok füves területtel és egyre lombosodó fákkal szépített lakóteleppé vált. Hogy szebbé és barátságosabbá tegyék a környezetet, a tűzoltósággal szembeni kis parkba medencét építettek egy szoborral, mely a Fürdőző nő címet viseli, alkotója Rajki István.
Napjainkban
A kilencvenes évekre befejeződött az építkezés. A lakótelep tehát néhány évre „beállt”, a rendszerváltás azonban itt is nagy változásokat hozott: megszűnt a büfé, eltűntek a szolgáltatóház szövetkezeti kirendeltségei, egyedül az orvosi rendelő maradt meg. Az állami szolgáltatók helyébe magánvállalkozók költöztek, ismét lett cipész, fodrász is a telepen. A boltok profilja többszörös átalakuláson ment keresztül, de a lakók nem maradtak ellátatlanok. A Herbária bezárt, jelenleg kereskedelmi célt szolgálnak az épület helyiségei. Az Állami Építőipari Vállalat épülete magánkézbe került. A tulajdonostól bérelhető helyiségekben ügyvéd, kozmetikai szalon, Siketek és Nagyothallók Szövetsége stb. található.
A volt 10-es iskolában jelenleg szakközépiskola működik.
Az itt élők átlagéletkora megnövekedett, de sokan elköltöztek, vagy meghaltak. Az örökösök általában eladják a lakást, vagy bérlőket fogadnak.
A legtöbb épület a Lakásszövetkezet kezelésében van. Annak feladatköre megalakulása óta jelentősen módosult, tehát ha fel akarják újítani 40-50 éves házaikat az itt élők, akkor inkább a saját erőforrásaikra, megtakarításaikra kell támaszkodniuk a Szövetkezet segítségével. Az utóbbi néhány évben kedvező jelek látszanak a megújulást illetően. Különböző banki megtakarítási konstrukciók, pályázatok segítik az itt lakókat, hogy szebb és barátságosabb környezetben élhessenek!
Források
- Békés Megyei Népújság 1960-1991, Békés Megyei Hírlap 1992-1995.
- Gellért Mária: Lakótelep születik Békéscsabán. in: Körös tanulmányok - szakmai periodika. Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campus. Békéscsaba 2018.
