Bolza-kastély (Szarvas)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Képek beillesztése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (képek igazítása) |
||
| (16 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A | + | A '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található. |
== A kastély története == | == A kastély története == | ||
| - | [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban. | + | [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg|bélyegkép|300px|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban. |
Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található. | Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található. | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot. | Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot. | ||
| - | A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A | + | A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette. |
Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''. | Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''. | ||
| - | [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani. | + | [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg|bélyegkép|300px|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani. |
| - | + | [[Fájl:Bolza csalad nyughelye.jpg|bélyegkép|300px|A család nyughelye a szarvasi Ótemetőben.]] | |
== Források == | == Források == | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
* Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001. | * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001. | ||
| - | * | + | * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ |
| + | * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
* Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
| + | * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
* Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
* Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.) | * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.) | ||
| + | * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
| + | * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
| + | * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
| + | |||
| + | |||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | |||
| + | *A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ | ||
| + | * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.) | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| + | |||
| + | * [http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja] | ||
[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] | [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] | ||
A lap jelenlegi, 2020. június 9., 15:19-kori változata
A Bolza-kastély Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.
Tartalomjegyzék |
A kastély története
Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.
A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.
Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.
A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát Bolza Pál (1864-1946) - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A Bolza család ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.
Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a páfrányfenyő, amit sokan Ginkgo bilobaként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves vadgesztenye vagy más néven bokrétafa.
Források
- Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.
- Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)
- Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
Kapcsolódó irodalom
- A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)
