Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

evangélikus főesperes, egyházi író == Élete == [[Fájl:Szeberenyi Lajos Zsigmond.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos Zsigmond]] Szeberényi Lajos Zsigmond '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1859]]. [[november 4.|november 4-én]]''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök és Dlhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv. Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''[[1878]] és [[1881]] között Pozsonyban, [[1881]]‒től [[1882]]-ig Berlinben tanult teológiát''', és több német és svájci egyetemen hospitált. '''Kétszer házasodott'''. Első feleségét, '''Sztehlo Irént [[1884|1884-ben]] vette feleségül''', aki [[1891|1891-ben]] elhunyt. '''[[1892]] májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermek'''ük született, közülük Szeberényi Pál vegyész, [[Szeberényi János (1896–1961)|Szeberényi János]] orvos, Szeberényi Lajos (1898–1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)|Szeberényi Gusztáv]] evangélikus lelkész lett. [[Fájl:Szeberenyi Lajos Zsigmond sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben]]Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, '''[[1941]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] hunyt el'''. == Munkássága == [[1882|1882-ben]] édesapja mellett '''segédlelkészként kezdte pályáját Békéscsabán'''. '''[[1883|1883-ban]] Tótaradác'''ra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet '''lelkésze volt'''. Apja halála után, '''[[1890|1890-ben]] tért vissza Békéscsabára'''. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. [[1885]] és [[1887]] között több cikke jelent meg a pozsonyi ''Evangélikus Egyház és Iskola'' című lapban. [[1895|1895-től]] [[1901|1901-ig]] az általa alapított ''Evangélikus Egyházi Szemlét'' szerkesztette. [[1918|1918-ban]] az '''Arad‒Békési Evangélikus Egyházmegye esperese''' lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. [[1930|1930-ban]] Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta. '''[[1896|1896-ban]] megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést''', mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra. == Emlékezete == * [[1911|1911-ben]] a bécsi egyetem teológiai fakultása '''díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát'''. * [[2001|2001-ben]] avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)]] evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)]] igazgató lelkész ‒ emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása). == Főbb művei == * Nasarenismus (Budapest, 1888; németül, 1890) * Luther Márton élete (Pest, 1889) * Utazásom a külföldön (Békéscsaba, 1899) * A földmívelő munkások földszerzését előmozdító törvény Dániában (Békéscsaba, 1905) * Modern boszorkánypörök (Békéscsaba, 1907) * A parasztok helyzete Magyarországon (Békéscsaba, 1907) * Parasztkérdés külföldön és hazánkban (Békéscsaba, 1908) * A magas Északon. Izland leírása az ifjúság és nép számára (Debrecen, 1912) * Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban (Budapest, 1913) * A reformáció társadalmi és kulturális hatása (Debrecen, 1918) * Mózes vagy Jézus (Békéscsaba, 1918; szlovákul is) * Konfirmációi oktatás (Békéscsaba, 1920) * Luther vagy Loyola? (Békéscsaba, 1928; szlovákul is) * Luther ultramontán ócsárlói (Békéscsaba, 1929) * Gusztáv Adolf svéd király (Békéscsaba, 1932) * Marxtól Leninig (Békéscsaba, 1933; szlovákul is) * Kierkegaard élete és munkássága (Békéscsaba, 1937) * A parasztság története a legrégebbi időktől napjainkig (Budapest, 1937) * Jézus élete és tanítása (Békéscsaba, 1941) == Fontosabb fordításai == * Kielsen: A keresztyén egyház történetének vezérfonala (Budapest, 1907) * A pénz és az emberek (Békéscsaba, 1912) * Kierkegaard (Békéscsaba, 1913) * Ammundsen: Husz János (Liptószentmiklós, 1915; szlovákul is) * Luttemann: Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban (Budapest, 1928) * Kierkegaard: Önvizsgálat (Békéscsaba, 1929) == Források == * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre. Szerk. és kiad. Zsilinszky Lajos, Békéscsaba, 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1931. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1941 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Új magyar életrajzi lexikon. VI. kötet. Főszerk.: Markó László. Budapest : Helikon Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=SZO%3D(%22szeber%C3%A9nyi%20lajos%20zsigmond%22)%20AND%20DATE%3D(1941-01-01--)&pg=211&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 13.) [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Egyházi személyek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Szeberényi család]]

Vissza a(z) Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) laphoz.