Szabó Pál (1893–1970)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

író, politikus [[Fájl:Szabo Pal fortepan 107045.jpg|bélyegkép|300px|Szabó Pál (1948)]] == Élete == Szabó Pál '''[[1893]]. [[április 5.|április 5]]-én született, [[Biharugra|Biharugrán]]'''. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd [[1909]]-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozták be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott. [[1922]]-ben összeházasodott Kiss Etelkával. '''[[1970]]. [[október 31.|október 31]]-én hunyt el'''. == Munkássága == '''Először [[1927]]-ben publikált''' a ''[[Körösvidék (1)|Körösvidék]]'' című lapban. ''Emberek'' című regénye [[1930]]-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a ''Nyugat''ban, [[Féja Géza (1900–1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: '''bekerült az irodalmi vérkeringésbe''', könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a ''Komádi és Vidéke'' vagy a ''[[Kelet Népe]]'', ahol [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran megjelentek. '''Politikailag is aktív szerepet vállalt''': tagja volt a [[Népi mozgalom|népi mozgalomnak]], valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. [[1945]] után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; '''országgyűlési képviselő, elismert író''' lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. '''Fő művének a háromrészes ''Nyugtalan élet'' című regénye tekinthető'''. == Emlékezete == * Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét. * Szülőfalujában, Biharugrán [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte]. == Fontosabb művei == * Emberek (1930) * Csodavárás (1936) * Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld * Nagy temető (1947) * Új föld (1953) * Nyugtalan élet (1958, 1971) == Fontosabb díjai == * Baumgarten-díj (1949) * Kossuth-díj (1951, 1954) == Források == * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író) In: Wikipédia] (Látogatva: 2017. 08. 09.) * [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író. In: Biharugra.hu] (Látogatva: 2017. 08. 09.) * [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága In: MEK] (Látogatva: 2017. 08. 09.) [[Kategória: Személyek]] [[Kategória: Irodalmárok]] [[Kategória: Biharugra]] [[Kategória: Újságírók]] [[Kategória: Politikusok]] [[Kategória: Kossuth-díjasok]]

Vissza a(z) Szabó Pál (1893–1970) laphoz.