Sárosi Gyula (1816–1861)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

költő, a szabadságharc krónikása == Élete == [[Fájl:Sarosi Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Sárosi Gyula]] '''Sárossy Lajos néven született [[1816]]. [[február 12.|február 12-én]]''' az Arad vármegyei '''Borossebesen'''. Édesapja Sárossy Lajos tiszttartó, édesanyja Dabasi Halász Katalin. Egy napon született az unokatestvérével, '''[[Szakál Lajos (1816–1875)|Szakál Lajos]]''' költővel. [[1818|1818-ban]] elhunyt az édesapja, édesanyja Szánthó Pál békési nótáriussal házasodott össze. A család [[1819|1819-ben]] [[Füzesgyarmat|Füzesgyarmatra]] költözött. Mostohatestvére, Szánthó Albert. (Neki írta ''Az egyszeri szolgabíró'' című versét.) Gyermekkorát Füzesgyarmaton töltötte, elemi iskolába [[Szarvas|Szarvasra]] járt. Középiskolai tanulmányait [[Mezőberény|Mezőberényben]], az [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|esperességi gimnáziumban]] végezte. Iskolatársa volt '''[[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]]'''. Berzsenyi és Csokonai költeményeket fordított latinra. Bodroghy Papp István mezőberényi jegyző ismertette meg vele a korszerű költői nyelvet és verselést. Első verseit Füzesgyarmaton írta, melyeket a mostohaapja javaslatára Gyula néven írt alá. Költőként '''felvette a Gyula keresztnevet'''. Írásait elküldte a ''Magyar Kurir''nak. Fiatalkori versei romantikus jegyeket tartalmaznak. [[1832|1832-től]], másodéves költészettanulóként Eperjesen tanult. Tagja lett a költő ifjakat tömörítő Eperjesi Magyar Társaságnak. Tizenhárom költeménye a magyar társaság kiadványában, a ''Jáczint'' című zsebkönyvben jelent meg. Az eperjesi főiskolán [[1837|1837-ben]] '''jogi diplomát szerzett'''. [[1839]]. [[január 1.|január 1-én]] megházasodott, Hilvéty Arnoldinát vette feleségül. [[1842]] márciusában elhunyt a felesége. [[1842]] szeptemberében újranősült, Vass Paulinával házasodott össze. Egy gyermekük született, Gizella. Sárosi Gyula '''[[1861]]. [[november 16.|november 16-án]] hunyt el Pesten'''. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Haláláról több költőtársa megemlékezett. A felesége [[1876|1876-ban]] emlékkövet állíttatott a sírhelyénél. == Munkássága == A diploma megszerzése után az eperjesi megyeháza gyakornoka lett. Az eperjesi kollégiumban '''magyar nyelvet és történelmet tanított''', részt vett a Magyar Társaság munkájában. Emellett magán magyarórákat tartott, grammatikát írt (''Nyelvészke''). [[1838|1838-tól]] Sáros vármegye '''másod-, majd első aljegyzőjeként tevékenykedett'''. Kiváló szónok volt, az eperjesi megyeházán több alkalommal beszédet tartott. [[1840|1840-ben]] Aradra költözött, '''a váltótörvényszék jegyzője''' lett, majd '''előadó-bíróként''' foglalkoztatták. Aradon szerelmi dalokat, népies hangvételű szatírákat (''Ó aradi Maradi Mihálynak fejtől való fája''), hazafias költeményeket is írt. Felolvasásokat tartott, melynek adományait felajánlotta az aradi református templom felépítésére. [[1846|1846-ban]] a Kisfaludy Társaság tagja lett. [[1848]] májusában a pesti váltófőtörvényszék előadó-ülnöke lett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Habsburg-gyűlöletnek, a nép- és szabadságszeretetnek adott hangot költeményeiben (''Huszár miatyánk''). A nemesi '''vezetéknevét''' (Sárossy, Sárosy) '''Sárosira változtatta'''. Kossuth Lajos bizalmasaként a magyar kormánnyal tartott Debrecenbe, [[Gyula|Gyulára]] és Aradra. [[1849|1849-ben]] a pesti '''váltófőtörvényszék elnöke, később kormánybiztos és képviselő''' volt. Hírmondóként járta a vidéket, s tájékoztatta a népet a harci és politikai fejleményekről. Fő műve, '''az ''Arany Trombita'' a korszak leghitelesebb verses krónikája''' lett, melyben kigúnyolta a bécsi udvar politikáját, szerelmi viszonyait. Költeményét Szakál Lajosék köröstarcsai házában rejtegette. (A település egyik utcája az Aranytrombita nevet kapta.) Az [[1849]] júniusi felolvasása nagy sikert aratott Gyulán. [[1849]] nyarán több alkalommal '''találkozott [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándorral]] Szakál Lajos [[Ladics-ház (Gyula)|gyulai lakásán]]'''. AZ 1850-es években Petőfi tiszteletére ''Csárda romján'' címmel írt verset [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júliának]]. Sárosi portréját ekkortájt festette meg [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] mestere, Szamossy Elek. A világosi fegyverletétel után '''üldözötté vált''', Árnyék Pál, Bittó Lajos, Sorsich Albert álneveken – többek között – a komádi református lelkész öccseként és gyöngyösi házitanítóként bujdosott . ''Farsangi dal'' című verséről sokáig azt gondolták, Petőfi alkotása. [[1852|1852-ben]] elfogták, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a königgrätzi várban raboskodott. Itt látta utoljára a családját, az utolsó találkozást versben örökítette meg (''Látogatás''). [[1855|1855-ben]] '''amnesztiával szabadult''', Pestre költözött. Jövedelemszerzés céljából [[1857|1857-ben]] saját albumot jelentetett meg, ''Magyar Évlapok'' címmel folyóiratot indított, mely egy lapszámot élt meg. [[1859|1859-ben]] országos körútra indult, különböző városokban tartott felolvasásokat. Aradon a ''Krinolin-vers'' miatt '''letartóztatták''', [[1860]] márciusában Budweisba '''internálták''', ahol verseket fordított. Betegesen szabadult, Miskolcon, majd Pesten tartózkodott. ''Trombita'' címmel lapot indított Sarkady Istvánnal. == Válogatott művei == Költeményei többek között az ''Athenaeum'', ''Regélő Pesti Divatlap'', ''Életképek'', ''Hölgyfutár'', ''Vasárnapi Ujság'' című lapokban jelentek meg. Színdarabot (''Eperjes megszállása''), drámát (''A királyné titka'') és vígjátékot (''Idegenek Aradon'') is írt. * Nyelvészke, vagy a magyar nyelv fő nehézségei szabályokban, párbeszédekben és példaképekben. Kassa, 1837 * Lovassy dala. Eperjes, 1838 * Öt érzék. Pest, 1846 * Ponyvára került Arany Trombita. Debrecen, 1849 * Mirra (Myrha). Pest, 1856 * Az én albumom. Pest, 1857 * Költemények Sárosy Gyulától. Pest, 1858 * A börtönben. 1861 * Sárosy Gyula összes művei. Budapest, 1883 == Emlékezete == * Az aradi Kölcsey Egyesület emléktáblát helyezett el a szülőháza falán. * [[1889|1889-ben]] Naményi Lajos szerkesztésében emlékalbum jelent meg a tiszteletére. == Források == * Sárosi Gyula és költészetének Békés megyei vonatkozásai. In: [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00009/pdf/bmmk_1985_2_141-173.pdf Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében. 1. : a XVI. századtól a XIX. század derekáig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1985. 141–173. p.] (Látogatva: 2023. 01. 24.) * Sárosy Gyula (Lajos) (pókai). In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/s-A6233/sarosy-gyula-lajos-pokai-A6B98/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 01. 24.) * Sárosy Gyula emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1890/?pg=377&layout=s Vasárnapi Ujság, 37. évf. 23. szám (1890.) 374–376. p.] (Látogatva: 2023. 01. 25.) == Kapcsolódó irodalom == * [https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/index.html A magyar irodalom története 1772–től 1849-ig. Szerk.: Pándi Pál. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965] * Bisztray Gyula: Sárosi Gyula Arany Trombitája. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/IrodalomTortenet_1949/?pg=294&layout=s Irodalomtörténet, 37. évf. 2. szám (1949) 287–304. p.] * Lakner Ilona: Sárosy Gyula élete és költészete. Debrecen 1938 * Lisztóczky László: [http://dsidakor.nhely.hu/dsidakonyvek/szabadsag.pdf Szabadság és igazság fényei : az 1848–49-es forradalom és szabadságharc gyöngyösi költők verseiben. Eger : Dsida Jenő Baráti Kör, 2006] * Máté József: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza : utóirat 1848–49 szarvasi hőseiről. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Nemesné Matus Zsanett: [https://mek.oszk.hu/23000/23021/23021.pdf Bodroghy Papp István : irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Budapest: Reciti, 2020] * Sárosy Gyula: In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1861/?pg=556&layout=s Vasárnapi Ujság, 8. évf. 47. szám (1861. november 24.) 1–2. p.] * Szakál Lajos, a Körösvidék költője. In: [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00009/pdf/bmmk_1985_2_141-173.pdf Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében. 1. : a XVI. századtól a XIX. század derekáig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1985. 118–140. p.] * Wallentinyi Samu: [http://real-eod.mtak.hu/5695/1/Eletrajz_5006_Sarosy_Gyula_elete_1359.pdf Sárosy Gyula élete. Különlenyomat. Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság. 1898] == Külső hivatkozás == * Sárosy Gyula: In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rosi_Gyula Wikipedia] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Szarvas]] [[Kategória:Mezőberény]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Irodalmárok]] [[Kategória:Jegyzők]] [[Kategória:Politikusok]] [[Kategória:1848/49]] [[Kategória:Petőfi 200]]

Vissza a(z) Sárosi Gyula (1816–1861) laphoz.