Pusztaottlaka

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

[[Fájl:Pusztaottlaka cimer.png|bélyegkép|150px|Pusztaottlaka címere]] Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza|Orosházától]] keletre található. Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak. == Történet == A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól jutalmul '''megkapta a földeket'''. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott. A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta. Egy [[1863|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. [[1878|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''. [[1920|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik. == Gazdaság == A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették. A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek. == Kultúra == A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják. Pusztaottlakán '''[[1962|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt. == Látnivalók, rendezvények == '''Látnivalók''' * Román ortodox templom * LikeFest park * Pusztaottlakai roncsderbi és autocross pálya * Eredeti román ház a Felszabadulás u. 13. alatt. * Kunhalom a görögkeleti temetőben, illetve a kígyósi hármas határnál. '''Rendezvények''' * Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. [[2012|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált. == Források == * Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.) * Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.) == Kapcsolódó irodalom == * Féja Géza: Viharsarok : az alsó Tiszavidék földje és népe. 2. kiad. Budapest : Athenaeum, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Nemzetiségeink képekben, 2008. Szerk.: Győri Lajos. Budapest : Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Patai József: Pusztaottlaka, 1928–2003 : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) == Külső hivatkozások == * Pusztaottlaka község [http://www.pusztaottlaka.hu/ honlapja] [[Kategória:Települések]]

Vissza a(z) Pusztaottlaka laphoz.