Omazta János Tóbiás (1742–1805)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

jegyző, postamester == Névváltozatai == Masnitius János Tóbiás személye '''különböző névalakok formájában kerül elő''' a forrásdokumentumokban: * Masnicius János Tóbiás * Masznyik János Tóbiás * Masnitius János Tóbiás * Omazta János Tóbiás * Omaszta János Tóbiás * Ornazta János Tóbiás * Joamen Tóbiam Masznitium == Élete == Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masnitius János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként. János Tóbiás szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''', '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] érkezett'''. Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''', aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet. A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra. == Munkássága == [[Fájl:Protocollum1768 1.jpg|bélyegkép|300px|Protocollum Csabensae (1768)]] Békéscsabán hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768|1768]] és [[1788|1788]] között viselte a település jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik. '''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben). '''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület. A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omazta-családot illette. == Források == * Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 116. szám (1993. május 20.) 13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 45. szám (1909. június 6.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából : 1738–1803. Békéscsaba, Körösvidék Ny., 1923. 9–11., 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 30–31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : 1787–1850. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács, 1972. 104–113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991. [http://www.oslovma.hu/XXX/HaanBekC.pdf 40–41., 86., 102., 149–150. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.) * Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Ogrincs Pálné – Lovászi József: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán 1788–2013. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum megyei hatókörű városi múzeum, 2013. 12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Orosházi Harangszó, 10. évf. 3. szám (2003 ősze) [http://church.lutheran.hu/oroshaza/egyeb/harangszo/pdf/OH_2003_03.pdf 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.) * Posta, 13. évf. 1. szám (2011. március) [http://www.psze.info/wp-content/uploads/2015/02/Posta-2011-1.pdf 67. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.) == Kapcsolódó irodalom == * Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Omazta (rozwáci) In: [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/fuggelek-181F6/omazta-rozwaci-18247/ Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Arcanum Kézikönyvtár)] == Külső hivatkozások == * Masnicius Tóbiás gályarab lelkész feljegyzései [http://reformacio.mnl.gov.hu/galeria/masnicius_tobias_galyarab_lelkesz_feljegyzesei a reformacio.mnl.gov.hu weboldalon]. [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Jegyzők]] [[Kategória:Postamesterek]]

Vissza a(z) Omazta János Tóbiás (1742–1805) laphoz.