Békéscsaba 1912 Előre

[[Fájl:100eves BcsElore emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Az 1912-es alapítás alkalmából leleplezett emléktábla]]
A Békéscsaba 1912 Előre a város '''[[1912]]. [[október 22.|október 22-én]] alapított''' Magyar Népköztársasági Kupa-győztes labdarúgócsapata.

== Története ==
=== A kezdetek ===
[[1912]] májusában a békéscsabai munkásfiatalokból álló utcacsapat, Orvos Pál nyomdászsegéd és társai megalapították a '''Csabai Munkás Testedző Egyesület'''et (MTE). A '''sárga-fehér mezes labdarúgócsapat''' az '''első mérkőzésén 1:0-ra győzött''' a gyomai Kner SC ellen. [[1912]]. [[október 22.|október 22-én]] a közel százfős tagság elfogadta az egyesület alapszabályát, elnöknek dr. Herczog Henriket, titkárnak Varga Sándor Mihályt választották meg. Az Előre Munkás Testedző Egyesület (Előre MTE) célja ''„az atlétika, játékok, vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása és ezzel egyúttal a hazai sportügy fejlesztése”'' volt. A következő év májusban a belügyminiszteri határozattal az egyesület-alapítás hivatalossá vált.

Az Előre, valamint a csabai polgári egyesület, az [[1912]] márciusában alapított '''Csabai Atlétikai Klub (CsAK)''' a mérkőzéseit a Kórház utca – Jilemniczky utca – Gyulai út – körgát közötti vásártéri sporttéren játszotta. Az Előre az évszaktól függően a CsAK sporttelepén, a Gyulai úti–Keleti sori pályán vagy a vásártéren lépett pályára. A CsAK a Réthy utcán (Kórház utca) épített sporttelepet. Uhrin hentes lila színű szerelést ajándékozott a csapatnak, '''[[1919|1919-ben]] a lila-fehér lett az Előre színe'''. A „Ramblerek” nevet viselő „budapesti propagandacsapattól” karmestert szerződtettek '''Jánossy Béla''' személyében, aki a csapat játékos-edzője lett. Az '''első tétmérkőzések'''re 1921 tavaszán a csabai alosztályban került sor. A békéscsabai csapat első válogatott játékosa '''Amsel Ignác''' (Náci) kapus lett, aki [[1921]] decemberében a Lengyelország elleni mérkőzésen csereként lépett pályára a nemzeti csapatban. [[1922|1922-ben]], az alapítás 10. évfordulója alkalmából felszentelték az '''egyesület zászlaját''', melyet '''Kökényessy Gyula Zoltánné''' ajándékozott a klubnak. Az Előre [[1923|1923-ban]] engedélyt kapott rá, hogy a Csányi utcában sportpályát létesítsen. A '''Csányi utcai sporttelep''' avatóünnepségén, [[1924]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] az Előre MTE a Ferencváros csapatát látta vendégül (0:8-ás vendégsiker), [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] a Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesülete (KAVE), majd Budapesti Törekvés ellen lépett pályára (6:0-s győzelem, illetve 1:1-es döntetlen). 1930-as évek nehézségei ellenére (pénzügyi problémák, belső válság, az egyesület felfüggesztése) az Előre [[1933|1933-ban]] a csabai alosztály első helyén végzett, az országos amatőr bajnokságba jutás nem sikerült. 

=== Törekvés a Nemzeti Bajnokságért ===
[[1933]] nyarán az Előre MTE válságba került. A munkásegyesületet – a megmentése érdekében – '''megszűntették'''. Helyette [[1933]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] '''megalapították a Törekvés Sportegyesületet''', mely díszelnökének Jánossy Gyula polgármestert kérték fel. Az új csabai labdarúgócsapat az [[1933]]–[[1934|1934-es]] idényben a csabai alosztály II. osztályában indult. A Törekvés SE [[1934]] júliusában átigazolta az Előre labdarúgóit, megkapta a Csányi utcai sporttelepet, továbbá az Előre helyét a csabai alosztály I. osztályában. A Törekvés [[1941|1941-ben]] az első helyen végzett, a '''Nemzeti Bajnokság III. osztályának tagja''' lett (Alföldi-csoport). A csapat a Nemzeti Bajnokság létszámemelésének köszönhetően az [[1942]]–[[1943|43-as]] idényt az NB II-ben kezdte meg. Ettől a szezontól a CsAK, a MÁV és a Törekvés csapata is a Réthy utcai sporttelepen játszotta a mérkőzéseit. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) [[1944]] nyarán összevonta az NB II-t és az NB III-at, az idény félbeszakadt. A békéscsabai csapat [[1944]] októberétől – a szovjet megszállást követően – '''Törekvés Munkás Testedző Egyesület''' néven szerepelt. [[1945|1945-ben]] az ország legjobb együtteseit egy-egy 14 csapatos csoportba sorolták, a Törekvés MTE az Országos Bajnokság (OB) Keleti csoportjába került. '''A város első OB I-es mérkőzésére [[1945]]. [[szeptember 22.|szeptember 22-én]] a Salgótarjáni BTC ellen került sor''' a Csányi utcai sporttelepen, az összecsapás 6:2-es békéscsabai győzelemmel zárult. A Törekvés MTE a 12. helyen fejezte be a bajnokságot, ezzel búcsúzott az élvonaltól. [[1946]] augusztusában a Törekvés és a Rokka SC egyesítésével megalakult az '''Előre Munkás Testedző Egyesület (MTE)'''.

=== A Csányi utcától a Kórház utcáig ===
[[1948]]. [[június 19.|június 19-én]] fuzionált az Előre MTE, a Csabai Atletikai Klub és a Textiles Sport Egyesület (Merkur), ezzel létrejött a '''Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete (BSZSE)'''. A '''piros-kék színösszeállítású''' egyesület labdarúgó szakosztálya az NB II-ben indult, a mérkőzéseknek a Réthy (Kórház) utcai sporttelep adott otthont. A BSZSE anyagi problémái miatt '''a szakosztályok az Építők SK-hoz kerültek'''. A '''kék-fehér csapat''' [[1951|1951-ben]] az egykori [[Méntelep (Békéscsaba)|méntelep]] területén létesített Városi Stadionba költözött. Az együttes [[1957]]. [[január 4.|január 4-én]] felvette az Előre nevet ('''Építők-Előre SK'''). [[1962]] nyarán a munkáscsapat ötvenéves jubileumát ünnepelték, az év végén az építőipari vállalat átadta az akkor NB III-as sportkört a városnak. [[1963]]. [[január 27.|január 27-én]] újjáalakult a '''Békéscsabai Előre Sport Club'''. Az ismételten '''lila-fehér labdarúgócsapat''' [[1963|1963-tól]] a Kórház utcai sportpályán és az NB II-ben játszott. Az Előre az [[1968|1968-as]] idényben az NB II Keleti csoportjának élén végzett, és '''NB I/B-be (másodosztályba) jutott'''. [[1970]]. [[december 28.|december 28-án]] egyesült az Előre SC és a Spartacus SK. A létrehozott '''Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club'''hoz később csatlakozott a Dózsa SK is. Az új egyesület atlétika-, cselgáncs-, kerékpár, férfi kézilabda-, labdarúgó-, ökölvívó-, súlyemelő-, sakk-, teke-, természetjáró-, torna-, valamint úszószakosztállyal rendelkezett.

=== Az első osztályban ===
Az Előre Spartacus az [[1973]]–[[1974|74-es]] szezon utolsó fordulójában a szentendrei Kossuth KFSE legyőzésével ezüstérmet szerzett az NB I/B-ben, ezzel '''feljutott az élvonalba'''. '''Az Előre első NB I-es mérkőzésén''' [[1974]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] az MTK ellen lépett pályára (3:1-es győzelem). A csabaiak első élvonalbeli találatát '''Királyvári Károly''' szerezte. A csapat a második fordulóban az első vendégsikerét (Vasas–Előre 2:1), a harmadik körben az első vereségét (Előre–Csepel 3:4) könyvelte el. Az együttes tagja volt '''Pásztor József''', aki játékosként, majd edzőként vált az Előre legendás alakjává. A ''Népsport'' az [[1977]]–[[1978|1978-as]] NB I-es bajnokság legjobbjának az Előre Spartacus játékosát, Pásztor Józsefet választotta meg. [[1979]]. [[április 25.|április 25-én]] a ''Népsport'' tudósítása szerint '''25.000 néző''' tekintette meg a Bcs. Előre Spartacus–FTC 2:2-es döntetlennel záruló NB I-es mérkőzést a Kórház utcai stadionban. [[1979|1979-ben]] '''Vágási Sándor''' öt gólt szerzett a Diósgyőr elleni bajnoki mérkőzésen, teljesítményével a ''Népsport''tól egyedüli békéscsabai labdarúgóként 10-es osztályzatot kapott. '''Kerekes Attila''' a békéscsabai klub játékosaként pályára lépett az [[1982|1982-es]] spanyolországi világbajnokságon. [[1982|1982-ben]] a Bcs. Előre Spartacus az országosan kiemelt sportegyesületek közé lépett.

Az együttes az [[1982]]–[[1983|83-as]] idény végén, kilenc szezont követően búcsúzott a legmagasabb osztálytól. A következő évben a harmadik helyezés feljutást eredményezett, a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) bronzérmet szereztek. A kupaszereplésnek köszönhetően '''az Előre elindult a Közép-európai Kupában''', [[1984]] őszén a jugoszláv Iskra Bugojno elleni 1:1-es döntetlennel mutatkozott be a sorozatban.

=== A sikerkorszak ===
[[1986]] nyarán '''Csank János'''t nevezték ki az Előre Spartacus vezetőedzőjének. Irányításával [[1988|1988-ban]] a Budapest Honvéd 3:2-es legyőzésével '''elhódították a Magyar Népköztársasági Kupát'''. A sikerrel a békéscsabai együttes a '''kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) szerepelt''', ahol a norvég Bryne után a török Sakariasporon nem sikerült továbbjutni. A rendszerváltást követően az Előre Spartacus felbomlott, [[1991|1991-ben]] megalakult a '''Békéscsabai Előre FC'''. Az együttes az [[1990]]–[[1991|1991-es]] szezon végén kiesett az NB I-ből, a következő évben a másodosztály megnyerésével sikerült visszakerülni az élvonalba. Az Előre [[1993]] őszén az NB I. második helyén állt, a Magyar Labdarúgó Szövetség a békéscsabaiak játékosát, '''Árgyelánt János'''t választotta meg az év labdarúgójának. '''Az [[1993]]–[[1994|1994-es]] idényben''' Pásztor József csapata sokáig a tabella élén állt, végül '''bronzérmesek lettek, mely az Előre történetének legjobb eredménye'''. [[1994|1994-ben]] a labdarúgócsapat '''Intertotó-kupa-mérkőzéseket játszott''', három győzelemmel sikerült bejutni az '''UEFA-kupa''' [[1994]]–[[1995|1995-ös]] kiírásába. Ott a Vardar Skopjén továbbjutottak, az orosz Kamisin búcsúztatta a békéscsabaiakat.

=== A 2000-es évek ===
Az együttes [[1998|1998-ban]] kiesett az élvonalból. Az időközben '''Előre FC Békéscsaba''' névre keresztelt csapatnak [[2002|2002-ben]] az NB I/B megnyerésével sikerült kiharcolnia az első osztályú tagságot. A [[2004]]–[[2005|2005-ös]] szezonban a klubot az adósságai miatt pontlevonással büntették. Az egyesület nem kapta meg az NB II-es indulás jogát. [[2005]] nyarán az NB III-as Jamina SE és a békéscsabai önkormányzat új csapatot szervezett '''Békéscsaba 1912 Előre SE''' néven. A harmadosztályú lila-fehér gárda [[2006|2006-ban]], majd [[2008|2008-ban]] is az NB II-be jutott.

[[2012|2012-ben]], a Békéscsabai Előre megalapításának 100. évfordulója alkalmából az '''Előre-évszázad''' legjobb labdarúgójának, illetve labdarúgóedzőjének Pásztor Józsefet, a legemlékezetesebb mérkőzésnek az [[1994|1994-es]] Előre–Ferencvárost (5:2) választották. A centenáriumi labdarúgócsapat összeállítása: Gulyás István - Szenti Zoltán, Kerekes Attila, Csató Sándor, Láza János - Mracskó Mihály, Pásztor József, Szekeres József - Szarvas János, Kulcsár Sándor, Németh Lajos.

Az Előre [[2014]]–[[2015|2015-ben]] '''Zoran Spisljak''' vezetésével az előző évben összevont másodosztály második helyén végzett, így – [[2005]] után ismét – NB I-es csapattá vált. Az első osztályú tagság egy idényre szólt, a sereghajtó együttes [[2016|2016-ban]] kiesett az élvonalból.

== Élvonalbeli bajnoki szereplések ==

{| class="wikitable"
|-
! scope="col"| Idény
! scope="col"| Helyezés
! scope="col"| Pontszám
|-
! scope="row"| 1945–46
| 12. hely
| 15 (''kiesés'')
|-
! scope="row"| 1974–75
| 14. hely
| 21
|-
! scope="row"| 1975–76
| 15. hely
| 24
|-
! scope="row"| 1976–77
| 13. hely
| 28
|-
! scope="row"| 1977–78
| 10. hely
| 31
|-
! scope="row"| 1978–79
| 12. hely
| 31
|-
! scope="row"| 1979–80
| 14. hely
| 32
|-
! scope="row"| 1980–81
| 9. hely
| 36
|-
! scope="row"| 1981–82
| 10. hely
| 35
|-
! scope="row"| 1982–83
| 16. hely
| 17 (''kiesés'')
|-
! scope="row"| 1984–85
| 6. hely
| 30
|-
! scope="row"| 1985–86
| 12. hely
| 25
|-
! scope="row"| 1986–87
| 8. hely
| 31
|-
! scope="row"| 1987–88
| 13. hely
| 27
|-
! scope="row"| 1988–89
| 7. hely
| 46
|-
! scope="row"| 1989–90
| 10. hely
| 38
|-
! scope="row"| 1990–91
| 15. hely
| 21 (''kiesés'')
|-
! scope="row"| 1992–93
| 5. hely
| 36
|-
! scope="row"| 1993–94
| '''3. hely'''
| '''41''' 
|-
! scope="row"| 1994–95
| 5. hely
| 48
|-
! scope="row"| 1995–96
| 14. hely
| 29
|-
! scope="row"| 1996–97
| 14. hely
| 36
|-
! scope="row"| 1997–98
| 17. hely
| 31 (''kiesés'')
|-
! scope="row"| 2002–03
| 12. hely
| 14
|-
! scope="row"| 2003–04
| 11. hely
| 32
|-
! scope="row"| 2004–05
| 16. hely
| 4 (''kiesés'')
|-
! scope="row"| 2015–16
| 12. hely
| 27 (''kiesés'')
|-
|}

== Lásd még ==
* [[100 éves a Békéscsabai Előre-emléktábla (Békéscsaba)]]
* [[Baukó András (1941–2020)]]
* [[Fülöp László (1925–2020)]]
* [[Palotai Károly (1935–2018)]]
* [[Piller Sándor (1932–2015)]]

== Források ==
* A Békéscsaba 1912 Előre hivatalos [https://1912elore.hu/site/category/tortenet/ weboldala] (Látogatva: 2022. 09. 29.)
* FTC–Békéscsaba 2–2 (1–1). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiSport_1979_04/?pg=162&layout=s Népsport, 35. évf. 97. szám (1979. április 26.) 3. p.] (Látogatva: 2022. 09. 26.)
* Így ünnepelte centenáriumát az Előre 2012-ben. In: [https://www.beol.hu/sport-bekes/2012/12/igy-unnepelte-centenariumat-az-elore-2012-ben Beol.hu] (Látogatva: 2022. 10. 20.)
* Machalek István: Békéscsabai Előre : 75 év krónikája. Békéscsaba : Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club, 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szilasi Mihály: Árgyelán az év labdarúgója. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1994/3/csabai-merleg-1994-3.pdf Heti Mérleg, 4. évf. 3. szám (1994. január 20.) 3. p.] (Látogatva: 2022. 09. 26.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A 100 éves Békéscsabai Előre múltjának főbb társadalomtörténeti mozzanatai. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_201205_2.pdf Bárka, (2012) 55–63. p.] (Látogatva: 2022. 09. 19.)
* Bakai Gusztáv – Szabó Gábor, T.: A magyar futball 15 éve 1994-től napjainkig. Budapest : Aréna 2000, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsabai SC. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Pajtas_1975_1/?pg=24&layout=s Pajtás, 30. évf. 1. szám (1975. január 2.) 25. p.]
* Előre-díszközgyűlés a 75 év jegyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_12/?pg=47&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 287. szám (1987. december 5.) 16. p.]
* Gécs Béla: A kezdetektől a Csányi utcai tribün leomlásáig. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2022/19/csabai-merleg-2022-19.pdf Csabai Mérleg, 32. évf. 19. szám (2022. október 6.) 15. p.]
* Hetyei László: Alberttől Zsengellérig : a magyar labdarúgó-bajnokságok gólkirályai. Budapest : Aposztróf, 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Így lett bajnok a Bcs. Előre labdarúgó-csapata. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1968_11/?pg=214&layout=s Békés Megyei Népújság, 23. évf. 280. szám (1968. november 29.) 7. p.]
* Jávor Péter: Ponterős vár Békéscsaba. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/EstiHirlap_1987_06/?pg=150&layout=s Esti Hírlap, 32. évf. 139. szám (1987. június 16.) 7. p.]
* Képíró Ferenc – Várhegyi János: Futball sikertörténet I. (1968–1974) : Békéscsaba, Előre SC. Békéscsaba : Képíró F., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Képíró Ferenc: Futball Sikertörténet II. (1974–1994). Békéscsaba : Premier Duó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mikóczy Erika: „Büszkék vagyunk az Előrére, sportolóinkra!”. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2012/19/csabai-merleg-2012-19.pdf Csabai Mérleg, 22. évf. 19. szám (2012. november 8.) 1., 11. p.]
* Sáfár Gyula: A 100 éves Békéscsabai Előre múltjának főbb társadalomtörténeti mozzanatai. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_201205_2.pdf Bárka, (2012) 55–63. p.] 
* Sarusi Mihály: Csabai pálya. In: [http://www.barkaonline.hu/tarca/3029-csabai-palyan Barkaonline.hu]
* Szigeti Csaba: Pásztor : csabai csúcsok, cselek, csaták, csodák ... Békéscsaba : Kolorprint, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Virágh Ferenc: Testnevelési és sportmozgalmunk helyzete Békés megyében a felszabadulás előtt és fejlődése a felszabadulás után I. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1960_07/?pg=47&layout=s Békés Megyei Népújság, 5. évf. 161. szám (1960. július 9.) 4–5. p.]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai sportklubok]]
[[Kategória:Egyesületek]]