Almásy család

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai. == Almásy Márton == Almásy Márton békésvármegye alispánja volt. Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat. == gróf Almásy Ignácz (II.) == '''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)''' I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz [[Andrássy–Almásy-kastély (Kétegyháza)|Kétegyházán kastélyt]] építtetett. Kétegyháza pedig az Almásy család új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett. == gróf Almásy Lajos == '''([[1786]] - [[1836]]. május)''' II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt. == gróf Almásy Alajos (I.) == '''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)''' I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ahonnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békés megyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyílt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett. == gróf Almásy Dénes == '''([[1817]]. október 5. - [[1871]])''' [[1851]]-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott. == gróf Almásy Kálmán (I.) == '''([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])''' Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett. [[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába. == Gróf Almásy Dénes (II.) == '''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)''' Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született. == Almásy Imre == '''([[1896]] - [[1973]])''' [[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Pósteleken]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született. == Almásy Mária == [[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel. == Almásy László Ede == '''([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]]. március 22.)''' Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban. Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született. == Lásd még == * [[Andrássy–Almásy-kastély (Kétegyháza)]] == Forrás == * [http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.] (Látogatva: 2020. február 18.) * Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016 * [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/ Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család] (Látogatva: 2020. február 18.) * [https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken] (Látogatva: 2020. február 18.)] == Külső hivatkozások == * [https://drive.google.com/file/d/1e69UEGXWsOkWPdMvyfNoJoE3AfO-Yrp1/view?usp=sharing Almásy család caaládfája (Látogatva: 2020. február 18.)] * [https://gyulaikastely.hu/ Gyulai Almásy-kastély (Látogatva: 2020. február 18.)] [[:Kategória:Családok]]

Vissza a(z) Almásy család laphoz.